Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 6. (Szolnok, 2004)

családi kapcsolat mellett fennmarad az üzleti jellegű kapcsolat is, amelynek szabályozására már oly sok rendelet született. A jászkunsági kereskedők többsége nőtlen volt, s úgy nyilatkozott, hogy magyarországi tartózkodását véglegesnek tekinti. 14 görög kereskedőnek a felesége vagy gyermeke élt ekkor a Török Birodalomban, s közülük néhányan még nem tudtak dönteni a letelepedést illetően. Három kereskedő özvegy volt, heten pedig már Magyarországon házasodtak, öten Egerből, ketten Szentendréről származó házastársat választottak. Ez nem magyar feleséget jelentett, a források szerint ebben az időben csaknem minden esetben görög családból származó házastársat választottak, ami az azonos eredettel és a vallás fontosságával magyarázható. Arra a kérdésre, hogy mivel foglalkoznak a görögök, válaszként a legtöbb esetben ausztriai - elsősorban bécsi - és török vegyes árukkal való kereskedés szerepel az összeírásban. A kimutatásból az is megállapítható, hogy 1769-ben már minden jászkunsági településen éltek görögök, számszerű megoszlásuk a három kerületben egyenletesnek mondható: Jászságban 23 fő, Nagykunságban 21 fő, Kiskunságban 21 fő. A Jászkunságba betelepülő görögök a vándorkereskedés időszakában részt vállaltak a marhakereskedelemből is, később pedig fő tevékenységük a bolti árusítás lett. A boltokat meghatározott évi díjért bérelték a településektől, amelynek egy részét főként a kezdeti időszakban természetben is törleszthették. Az eddig ismert legkorábbi bérleti szerződés 1734-ből maradt fenn, amely Túrkeve városának Görög Mihállyal történő megegyezését rögzíti.

75 A kereskedő az évi összegen kívül egy vég abaposztót volt köteles a városnak adni. Tevékenységével bizonyára elégedettek voltak a helyiek, mert új bolt építésére is ösztönözték. Karcagon 1738-ban Görög János bérelte a város boltját, a forrás szerint már több év óta, s részletes felsorolás tartalmazza a város számára elvitt áruk jegyzékét.

76 Kunszentmártonból 1759-ből maradt fenn az első szerződés a város két boltjának bérbeadásáról, egyiket „Gyurka nevezetű görög", másikat „Demeter görög" vette bérbe. A szerződés az éves bérleti díjon kívül a tanácstagok számára egy-egy pár csizma biztosítását, a templom javára pedig egy arany fizetését írta elő.

77 Jászberényben az 1737-es összeírás idején SZML Túrkeve város tanácsi jegyzőkönyv. 1726-1736. 63. p. SZML Karcag város tanácsi jegyzőkönyv. 1736-1752. 30. p. SZML Kunszentmárton iratai. Bérleti szerződések, 1759-1848. 1759. év. Szám n. 31