Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 6. (Szolnok, 2004)

9. Mivel az alulírottak háború vagy más veszedelmek idején fennálló különféle alkalmak idején a segítség nyújtására és a terhek viselésére mindenkor készek voltak, a zsidók és a vándor kereskedők pedig ezen terhek viselésétől mentesek és kivonják ezek alól magukat, annál nagyobb oka van annak, hogy alulírottak érdekében őket tevékenységükben és keresetükben megőrizzék, a zsidókat pedig a korlátlan kereskedelemtől távol tartsák és a vásárok idejére korlátozzák őket. 10. Bárhol, bármelyik faluban, városban vagy községben a földesúri birtok a kereskedőket befogadja és tőlük adót szed, a vándorokat, különösen a zsidókat elutasítja, mivel ezáltal alulírottak életfeltételeinek az említett kerületekben silányabbá kellene válnia. 11. Mert a zsidók, akik - tisztelet a kivételnek - csalásban közönségesen jártasak lévén, naponként megfigyelt szokásaikból nyilvánvaló, hogy semmi másra nem törekednek mint a lakosokat ahogyan csak lehet rászedni és megkárosítani. 12. Mert semmi hazai törvény, se kegyes királyi rendelet, sem ennek az országnak ősi szokása nem tűrné, hogy a kóborlók és zsidók az évi vásárnapok idején kívül széltében-hosszában és korlátlanul kereskedést gyakoroljanak. A Jász és két Kun Kerületben letelepedett és hűséges alattvalóként adózó görög nem egyesült rítnsú kereskedők Négyoldalas latin nyelvű irat, melyet az 1782. szeptember 4-i kerületi közgyűlésen ismertettek és továbbították a Helytartótanácshoz. Fordította: BAR.THA Lászlóné. SZML Jászkun Kerület Közig. ir. D Capsa XV. Fasc. 18. No. 64. A Jászkunságban élő görögök első közös fellépésére 1732-ben került sor, amikor a korlátozó rendeletek hatására Jászkun Kerület támogató véleményét kérték ahhoz, hogy ezen a területen élhessenek és szabadon kereskedhessenek. Fél évszázad elteltével vált szükségessé ismét az összefogás, amikor a kiváltságos közösségekben megszerzett kedvező helyzetüket féltve, az egyre nagyobb konkurenciát jelentő zsidó kereskedők tevékenységének korlátozását kérték. Panaszos levelükben először fogalmazták meg összefoglalóan a zsidókkal kapcsolatos számos sérelmüket. Ezek a panaszok, érvek és indoklások a későbbiekben hosszú évtizedeken keresztül lényegében hasonló megfogalmazásokkal, esetenként újabb sérelmekkel kiegészítve térnek majd vissza, most már kisebb közösségek, a kerületek, illetve egyes városok görög kereskedői részéről. 221