Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 6. (Szolnok, 2004)

balkáni kereskedőket Kecskeméten sem, a helyiekkel való kapcsolatukról a következőket olvashatjuk: „A török alattvalókkal szemben a város kezdettől fogva ellenszenvvel viseltetett, s ez a hangulat nem változott lényegében az idők folyamán. "

I7 A Nagykunság központjában, Túrkevén a görögökön kívül nem volt más kereskedő a XVIII. században. A város történetírója így összegzi a róluk kialakult véleményt: „Rendkívül ideális kalmárok voltak ezek, s ez az oka, hogy meggazdagodni sohasem tudtak. Áruikat kevés, a szó magasabb értelmében vett „tisztességes" haszonnal adták, s népünk e fajt, bár itt kalmár életet folytattak: tisztelte."™ Bizonyára nem csupán a túrkevei lakosok mentalitására volt jellemző, hogy az elismerő véleményből is kicsendül a kalmár fogalmához kapcsolódó ellenérzés. A görögökről kialakult kép a történeti feldolgozásokban az 1960-es évektől vált árnyaltabbá, elsősorban FÜVES Ödön munkássága nyomán. Alapos kutató munkával számos résztanulmányt készített a magyarországi görögökről, majd 1972-ben elkészült a legnagyobb létszámú magyarországi görög közösség, a pesti görögök történetének átfogó összegzése, ami sajnos ma is csak kéziratban olvasható.

19 BUR Márta a külföldi, elsősorban bolgár és görög szakirodalom eredményeinek felhasználásával fontos összegző munkákat tett közzé a balkáni kereskedők szerepéről, tevékenységéről.

20 PETRI Edit a kecskeméti görögök XVIII. századi történetéről készített alapos feldolgozást, később pedig a magyarországi görögök közvetítő kereskedelmét elemezte.

21 Vidéki városaink közül a Miskolcon egykor élt görögség története a leginkább feltárt, elsősorban DOBROSSY István tanulmányai nyomán."" Az egri 17 PETRI Edit: A kecskeméti görög kereskedők története a XVIII. században. In: Cumania. Kecskemét. 1975. 24. p. 18 KUPA Árpád: A görögök. Túrkeve c. folyóirat, 1893. március 20. 19 FÜVES Ö. 1972. 20 Például: BUR Márta: A balkáni kereskedők és a magyar borkivitel a XVIII. században. In: Történelmi Szemle, 1978. 2. sz. 281-314. p., BUR M. 1985. 251-275.

p. 21 PETRI E. 1975. 17-78. p., PETRI Edit: A görögök közvetítő kereskedelme a 17-19. századi Magyarországon. In: Századok, 1996. 1. sz. 69-104. p. DOBROSSY I. 1975. 21-32. p.. Uő: Kereskedő csoportok, családok és dinasztiák Miskolc társadalmában a XVIII. század elejétől a XIX. század elejéig. In: A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei. 27. Miskolc, 1991. 153-163. p. és más munkái. A legutóbb megjelent, általa szerkesztett kötetben olvashatjuk, hogy elkészült egy sokoldalú összegző munka kézirata: Ortodox keresztények - „görög kereskedők" Miskolcon (és FelsőMagyarországon) címmel, melynek megjelenése bizonyára jelentős mértékben járul hozzá a magyarországi görögség történetének teljesebb megismeréséhez. DOBROSSY István (szerk.): A miskolci orthodox templom és sírkertje. Miskolc, 2002. 10. p. 13