Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 6. (Szolnok, 2004)

A HŰSÉGESKÜ - HAZATÉRÉS VAGY LETELEPEDÉS? magyarországi görögség történetének jelentős fordulópontjaként tartják számon Mária Terézia 1774-es hüségeskü-rendeletét, amellyel az uralkodó végleg rendezni kívánta a török alattvalók jogi helyzetét. A külpolitikai erőviszonyok változása kedvező hátteret biztosított ehhez, hiszen az orosz-török háború a Török Birodalom meggyengülését eredményezte, így már nem jelentett komoly veszélyt a Habsburgok számára. A királyi rendelet a hűségeskü letételét követelte meg azoktól a balkáni kereskedőktől, akik továbbra is Magyarországon kívántak tevékenykedni. Ez egyben a korábbi vámkedvezmények, illetve az anyaországgal való kapcsolatok megszüntetését is jelentette. Azoknak a kereskedőknek, akik nem vállalták az eskü letételét, áruik eladása után végleg el kellett hagyniuk az országot. Hogyan sikerült a Jászkunságban érvényt szerezni a rendeletnek, az itt élő görögök közül kik választották a hazatérést és kik döntöttek a végleges letelepedés mellett, hogyan alakult egy-egy család helyzete az eskütételt követően? A források elsősorban ezekre a kérdésekig adnak választ, és egyes esetekben a görögök anyagi helyzetéről, áruinak értékéről is tájékoztatnak. A 119