Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 6. (Szolnok, 2004)

GÖRÖG KERESKEDŐK A JÁSZKUNSÁGBAN Görögök a magyar történeti irodalomban „Közismert dolog, hogy a magyarnak a kereskedésre sohasem volt sem tehetsége, sem hajlama. Kül- és belkereskedelmünk a legrégibb idők óta idegenek kezében volt. Bár hazai kereskedelmünk történetét még nem ismerjük eléggé, annyi bizonyos, hogy abban magyaroknak csak jelentéktelen szerep jutott. " - olvashatjuk ECKHART Ferenc 1918-ban készült tanulmányában.

2 Bár ez a vélekedés kissé leegyszerűsítőnek tűnik, a későbbi történeti munkák is megállapítják, hogy a magyarok szívesen engedték át a hajlamuktól, tehetségüktől idegen tevékenységet a kereskedelmet előbb a német polgároknak, később a törökök nyomában érkező görögöknek, majd a zsidó kereskedőknek. A magyar társadalmi fejlődés egyik valóságos hiányából következett, hogy hazánkban a polgárosodás, a modernizáció folyamatában igen jelentős szerep jutott a nem magyar népelemeknek. Ugyanakkor ezek a népcsoportok - németek, görögök, majd a zsidók - éppen e folyamatok során fokozatosan elmagyarosodtak. Ezek a váltások nem voltak akadálymentesek, hiszen a Magyarországra érkező kereskedőknek nem csupán az idegenek iránti bizalmatlansággal, személyükkel, eltérő vallásukkal szembeni előítéletekkel kellett megküzdeniük, hanem sok esetben a magyaroknak a kereskedelem iránti általános ellenérzésével is. „Lekicsinyelt, semmibe sem nézett volt a foglalkozásunk. A kereskedők társadalmáról tudomást is csak akkor vettek, ha közterheket kellett viseltetni, egyébként azonban lenézés és minden téren való mellőzés volt az osztályrészünk. " - írta 191 l-ben a karcagi kereskedelmi kör titkára.

5 A XVII-XVIII. század folyamán a magyar társadalomban a görög kereskedők töltötték be ezt a hiánypótló szerepet. Olyan időszakban érkeztek, amikor a német polgárság már nem, a zsidó kereskedők pedig még nem játszottak jelentős szerepet a kereskedelmi és hitelélet területén, a magyar polgárság pedig az ország legtöbb vidékén sem számánál, sem gazdasági erejénél fogva nem volt alkalmas ezeknek a feladatoknak az ellátására. A felsorolt munkákat elsősorban példáknak szántuk az eltérő vélemények és az eltérő területi feldolgozottság bemutatására. ECKHART Ferenc: Kereskedelmünk közvetítői a XVIII. században. In: Századok, LH. Bp. 1918. 356. p. 3 DEUTSCH József: Visszapillantás a karcagi kereskedelmi kör tíz évi működésére és a kereskedelem állapotára. Karcag, 1911. 17. p. 9