Cseh Géza: A Damjanich Rádió hullámhosszán. Szolnok 1956 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 5. (Szolnok, 2002)
egy órára módosították 39 , de futár géppel, vagy utasszállító repülővel 4-5 óra alatt még így sem érhettek Szolnokra, különösen, ha az ungvári leszállást is figyelembe vesszük. De nem is lett volna ésszerű a berepülés a Forgószél hadművelet megkezdésekor, hiszen senki sem tudhatta előre, hogyan reagál a magyar honvédség a szovjet támadásra. Fekete István nyugállományú alezredes 2001-ben publikált kitűnő tanulmányában olvashatjuk, hogy a visszaemlékezések és az akkor használt repülőgéptípusok kiszámítható sebessége alapján a szolnoki leszállásra a délelőtti órákban került sor. Kádár és Münnich 3/4 11-kor már Konyev marsall főhadiszállásán, a Városmajor úti (1956-ban Vörös Csillag út) szovjet laktanyában tartózkodott 40 . Ez teljesen egybevág Kablay Lajos alezredesnek, a Kilián Repülő és Hajózó Tiszti Iskola parancsnokának 1957-ben írt 13 oldalas vallomásával, mely szerint 1956 november 4-én a délelőtti órákban szovjet szállítógépek érkeztek a szolnoki repülőtérre 41 . Feltételezhető, hogy Kádár, Münnich és Bata István, volt honvédelmi miniszter Mikojánnal és Brezsnyevvel, a legfelsőbb szovjet pártvezetés tagjaival a Kablay által említett repülőkön térhetett vissza Magyarországra. Tiszai Lajos újságíró tényfeltáró riportjai és a rádióállomás iratai egybehangzóan cáfolják, hogy a szolnoki adótoronyból hajnali öt óra körül sugároztak volna, s ekkor a stúdió sem üzemelt. Tiszai Lajos riportjai, a stúdió munkatársainak visszaemlékezése, és Jenvay Kálmánnak, a rádióállomás üzemvezetőjének 1957-ben írt jelentése alapján többé-kevésbé rekonstruálhatjuk a november 4-i eseményeket. A Kolozsvári utcai stúdióba éjfélkor telefonhívás érkezett Nyíregyházáról, ahonnan figyelmeztették a szolnoki rádiósokat, hogy a szovjetek szét akarják lőni az épületet. Demcsák Katalin bemondónő elmondása szerint ezután ki sem mertek menni az utcára, és hogy illetéktelenek ne használhassák, szétszerelték a legfontosabb műszaki berendezéseket, s a csöveket a kábelcsatornába rejtették. Hajnalban fél ötkor a kerítést szovjet tank nyomta be, és a benyomuló katonák megtiltották, hogy a két bemondónő és az ugyancsak jelenlévő technikus elhagyja az épületet. Délelőtt 11-ig őrizték őket, ám ekkor mindhárman hazamehettek. Délután egy óra körül azonban a lakásukról ismét a stúdióba vitték a három rádiós munkatársat. Útközben Döntés a Kremlben, 1956. A szovjet pártelnökség vitái Magyarországról. (Szerkesztette: Vjacseszlav Szereda és Rainer M. János.) 1956-os Intézet, Bp. 1996. 90. p. Fekete István: A forradalom és a Forgószél hadművelet. In: Jászkunság 2001/3-4. 132. p. Hadtörténelmi Levéltár, Budapesti Katonai Bíróság iratai 716/1957. 20
