Cseh Géza: A Damjanich Rádió hullámhosszán. Szolnok 1956 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 5. (Szolnok, 2002)

perces adáskimaradás következett 50 . A müncheni lehallgató központban 20,15­kor a Kossuth hullámhosszán mégis vették a Munkás-Paraszt Kormány felhívását. Máig sem tisztázott, hogy más adóval sugározták-e, vagy csupán az időpont lejegyzésekor elkövetett hibáról van szó. Ez utóbbi a valószínűbb, mivel a felhívás után Szolnok szovjet katonai parancsnokságának első parancsát jegyezték fel Münchenben. Egy azonban biztos: 22,05 előtt Szolnokról sem a Münnich-beszéd, sem a Kádár-féle nyilatkozat nem kerülhetett az éterbe. A stúdió és a rádióállomás megszállására sem azért volt szükség, hogy a Kádár­kormány megalakulását innen adják először hírül, hanem, hogy a szolnoki rádió ne működjön, s a szolnoki rádiósok nehogy megzavarják az Ungvárról, Csehszlovákiából és a mozgó szovjet katonai adókról leadott közleményeket. A müncheni lehallgató központ helymeghatározása szerint november 4-én hajnalban a balatonszabadi adó hullámsávján (872 kHz), de jóval keletebbről, valószínűleg Szolnokról érkezett a Münnich-beszéd és a Kádár-nyilatkozat. Ám ez a megállapítás tévesnek bizonyult, mivel a szolnoki rádióállomásról mind a visszaemlékezések, mind Jenvay Kálmán üzemvezető 1956. december 19-én írt jelentése szerint november 4-én 22 óra előtt nem folyt sugárzás 51 . Ennek ellenére a stúdió és a rádióállomás mégis meghatározó szerepet játszott abban, hogy Konyev marsallnak, a Varsói Szerződés fegyveres erői főparancsnokának főhadiszállása ide települt, s a szovjet katonai intervenciót Szolnokról irányították, és a Kádár-kormány néhány tagja Moszkvából Szolnokra érkezett, majd pár napot itt töltött. A Tisza-parti város kínált ugyanis legkedvezőbb feltételeket egy ideiglenes politikai központ kialakítására. Katonai repülőtérrel rendelkezett, amelyet már előző nap körbezártak a szovjet csapatok, viszonylag közel esett a fővároshoz, megyei lapszerkesztőség és nyomda működött itt, s mindezeknél is fontosabb tényezőnek számított a Kossuth rádió frekvenciájára áthangolható, nagy teljesítményű rádióadó a korszerű, alig egy éve épült stúdióval. A budapesti harcok elhúzódásával és a Laki-hegyi adó kiesésével számolt a szovjet hadvezetés, és a szolnoki rádióadó jelentőségével a magyar politikusok is tisztában voltak. Varga Viktória bemondónő visszaemlékezése szerint a szolnoki rádióállomáson már október 22-én utasítást kaptak a fővárosból, hogy készüljenek fel a Kossuth sugárzására. Október 23-án este pedig újabb üzenet érkezett, mely szerint valószínűleg a műsort is itt kell szerkeszteni, mert a Bródy Sándor utcai stúdiót súlyos károk érték 52 . Erre azonban ekkor nem Uo. Uo. SzML. Pártarch., 61. fond, I. fondcsop., 1956. 5. ő. e. 23

Next

/
Thumbnails
Contents