Cseh Géza: A Damjanich Rádió hullámhosszán. Szolnok 1956 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 5. (Szolnok, 2002)
óráig nem teszik le a gépfegyvert . A lehallgatott felhívások időpontja csak látszólag áll ellentmondásban a szolnoki rádiósok visszaemlékezésével. Valójában azt bizonyítja, hogy a szovjet hadsereg nagy teljesítményű mozgó katonai adót működtetett valahol Szolnoktól keletre, esetleg Karcag közelében. A 0,4 kW-os szolnoki kisadó sugárzását ugyanis sohasem lehetett fogni külföldön, csak most, november 4-én, a szovjet támadás napján. Kövér Gyulának, a stúdió technikusának elmondása szerint aznap a kisadót be sem kapcsolták, és a 16 órakor megkezdődött adást csak vezetékes rádión közvetítették 47 . A magnószalagról beforgatott Münnich-beszédet és Kádárnyilatkozatot, melyet a későbbi híresztelésekkel ellentétben nem maga Kádár János olvasott fel, Moszkvában, majd Ungváron készítették el. A russzicizmusokkal teli szöveget előbb Ballá László kárpát-ukrajnai magyar író formázta magyarosabbra, s végül Sándor László újságíró olvasta az ungvári rádióban magnószalagra 48 és valószínűleg innen is sugározták 1956. november 4-én hajnalban 5 óra 5 perckor. A november 4-ei események a besenyszögi úti rádióállomáson hasonlóképpen alakultak. Hajnali fél ötkor ide is megérkeztek a szovjet katonák. Az őr szolgálati fegyverét elvették, és az adó megszállása után maguk állítottak őrséget, melynek parancsnoka egy magyarul is kiválóan beszélő szovjet őrnagy volt 49 . Dél felé a műszakiakat hazaküldték, ám délután 3 óra körül egy ezredes és egy alezredes érkezett egyenesen Moszkvából, és a jelenlévő alkalmazottaknak utasítást adtak - néhányan ugyanis szolgálati lakásokban a rádióállomáson laktak - , hogy álljanak készenlétben a Kossuth sugárzására. A 135 kW-os nagyadó lehangolását 539 kHz-re azonban csak 19 óra után kezdték el az említett két tiszt vezetésével. Noha az egyikük rádiómérnök volt, az átállítás a Kossuth adás frekvenciájára bonyolult feladatot jelentett, és a szükséges műszaki személyzet hiányában jó három órát vett igénybe. Végül csak 22 óra 5 perckor kezdődött meg a sugárzás, de alig egy óra múlva a hőmérsékletet jelző áramkör transzformátora leégett és újabb tíz A karcagi tüzérlaktanyából ágyút vontattak a 4-es főútvonal mellé, de a honvédek nem tüzeltek a szovjet menetoszlopokra. Hadtörténelmi Levéltár, Budapesti Katonai Bíróság iratai 676/1957. Tiszai Lajos, 2001. 125. p. Fekete István, 2001. 131. p. SzML Szolnoki Rádióállomás iratai, Jenvay Kálmán üzemvezető jelentése 160/1957. 22
