Cseh Géza: A Damjanich Rádió hullámhosszán. Szolnok 1956 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 5. (Szolnok, 2002)
magyarázatot fűztünk, mellyel a források értelmezését kívánjuk elősegíteni. A rádiódokumentumok bizonyos fokig a forradalom vázlatos kronológiáját képezik. Az olvasó tudomást szerezhet a legfontosabb helyi és országos eseményekről: a forradalmi tanácsok megalakulásáról, a koalíciós pártok újjászervezéséről, a honvédség és az ifjúság szervezeteinek létrehozásáról és a szovjet csapatmozgásokról. Leggyakrabban talán a Budapestre indított élelmiszerszállítmányokról esett szó, s nem véletlenül, hiszen november közepéig csak Szolnokról 600 gépkocsi indult a fővárosba. A szovjet exportra szánt és az állomásokon rekedt állatszállítmányokat a megyei munkástanács utasítására, a szolnoki vágóhídon feldolgozták s a húsárut teherautókkal Budapestre küldték. Naponta 60-70 mázsa kenyeret, zsírt, húst, lisztet és tejterméket juttattak el a megyéből a fővárosba. Karcagról tejet és rizst, Törökszentmiklósról lisztet és feldolgozott baromfit küldtek rendszeresen. A jászsági és tiszazugi tsz-ek, állami gazdaságok ugyancsak többször indítottak élelmiszerrel megrakott tehergépkocsikat 38 . Budapestnek a forradalom alatt Szolnok megye nyújtotta a legnagyobb segítséget, s ezt elsősorban a viszonylagos nyugalom és a konszolidált helyzet tette lehetővé. A műsorborítékok tartalma szerint a szolnoki stúdió Budapestről, Jászapátiból, Jászberényből, Karcagról, Mezőtúrról és Törökszentmiklósról szinte rendszeresen kapott híranyagot. Besenyszög, Fegyvernek, Jásztelek, Kisújszállás, Kőtelek, Kunhegyes, Kunszentmárton, Martfű, Rákóczifalva, Szandaszőlős, Szele vény, Tiszasüly, Tószeg, Túrkeve és Zagy varékas forradalmi eseményeiről esetenként ugyancsak olvashatunk. Ám semmilyen tudósítást nem találunk a jászsági települések többségéről és - Tiszafüred kivételével - Szolnok megye északkeleti részének községeiről. Jászárokszáljás környékével és a Tiszafüredi járással a stúdiónak alig volt kapcsolata, de ezekre a távoli részekre sem a kisadó sugárzása, sem vezetékes hálózat nem terjedt ki. A lakosság ezért a miskolci rádió híreit hallgatta, és a forradalmi tanácsok is inkább a Heves és a Borsod megyei forradalmi szervekkel léptek érintkezésbe. A szolnoki rádió 1956. október 31-én a Damjanich rádió nevet vette fel, ezzel is kifejezve elkötelezettségét a függetlenségi eszme iránt. A Damjanich Jánosról november l-jén felolvasott szép cikket Kaposvári Gyula múzeumigazgató írta, de hasonlóan lelkes sorok születtek a szolnoki újságírók, Gerencsér Miklós, Híves László, Solymár József és Szekulity Péter tollából is. Mivel nevüket csak esetlegesen tüntetik fel a rádiódokumentumok, a hosszabb cikkeket és kommentárokat is többnyire név nélkül közöljük. Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár 290. fond, 1956-os gyűjtemény. 1/79. ő. e. 48. és 78. folio. - Filep István: Karcag, 1956. Karcagi Önkormányzat, 1991. 21. p. 18
