Cseh Géza: A Damjanich Rádió hullámhosszán. Szolnok 1956 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 5. (Szolnok, 2002)
vezetői ellen lefolytatott per iratai szerint október 23-25 között a stúdió sem működött, de 26-án az adás újraindításakor Gerencsér Miklós utasítást adott a kisadó bekapcsolására, s a műsort a most megjelentetett rádiódokumentumok szerint a 223 m-es középhullámon is közvetítették. Éjszaka a 135 kW-os nagyadón rövid felhívásokat olvastak be. Általában családtagjaikat keresték a szolnokiak, mivel sokan Budapesten, vagy az ország más településein rekedtek, és nem tudtak sem hazautazni, sem hírt adni magukról 37 . Forráskiadványunkban valamennyi elhangzott hírt, közleményt, kommentárt és felolvasott újságcikket megjelentetjük, ami a szolnoki rádióban 1956. október 26-tól november 3-ig elhangzott és műsor-borítékokban megtalálható. A borítékokat, amelyek egy-egy nap műsoranyagát tartalmazzák, eredetileg az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának Archívumában őrizték, majd 1992-ben az államosított pártiratokkal együtt a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárba kerültek. Sajnos azonban a beolvasott hírek és tudósítások pontos sorrendjét nem lehet megállapítani, mivel csupán egy-két borítékban találtunk műsorjegyzéket, s előfordult, hogy a fontosabb híreket többször megismételték. Ezért kiadványunkban a hosszabb közleményeket és az országos híranyagot általában a rövidebb, vagy kevésbé jelentős hírek elé helyeztük. Ám a leadott anyag eredeti rendjét meghagytuk, ha boríték erre vonatkozó feljegyzést tartalmazott. Az A/4-es és A/5-ös lapokon rögzjtett szöveg stilisztikai javítására a stúdió munkatársai idő hiányában nem törekedhettek. A rövidebb hírek egy részét telefonon kapták a stúdió munkatársai, és maguk szerkesztették be az adásba. A híranyag másik részét a Kossuth rádió műsorából rögzítették, vagy lerövidített formában, a megyei sajtóban megjelent tudósításokat közölték. Mivel a szolnoki újságírókkal állandó kapcsolatban álltak, akik a híranyagot maguk is rendszeresen szállították a stúdióba, legtöbbször nem lehet megállapítani, hogy a rádiósok által összeállított, vagy készen kapott szöveget tartalmaznak-e a műsorborítékok. A legépelt és beolvasásra került anyag lapjain a keletkezésre és a szerzőre egyértelműen utaló feljegyzés szinte alig található, az esetenként feltüntetett monogramokból pedig a név teljes biztonsággal nem állapítható meg, sőt még az sem, hogy a szerzőről, vagy csupán a híranyagot a stúdióba eljuttató személyről van-e szó. Ezért dokumentumkötetünkben az egyes források keletkezésének körülményeire nem térhettünk ki és többnyire csak közlésükre szorítkozhattunk. A szövegben előforduló személyek és intézménynevekhez, rövidítésekhez, országos és helyi események leírásához szükség szerint lábjegyzetben PML. Pest M. Bíróság iratai B. 1912/1957. 17
