Zádorné Zsoldos Mária: Jász-Nagykun-Szolnok megye egészségügyi szervezetének, helyzetének fő vonásai 1876-1976 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 2. (Szolnok, 1997)

egészségesek védjék magukat a betegség csíráitól. Mindkettőt a lakosság felvilágosításával, tanításával lehet elérni. Ebben a munkában az orvosok, tanítók, papok közreműködését kívánták igénybe venni. Ez volt az egyszerűbb és megoldhatóbb. A feladat másik részének megvalósítása sokkal nehezebb, ugyanis sok pénzt kívánt. A meglévők mellé újabb tüdőgondozók építését, fenntartását követelte. Erre a célra a közadók emelését is az alispán elképzelhetőnek tartotta. A tbc. terjedése elleni küzdelemhez a főszolgabírók és polgármesterek támogatását kérte. 167 A tüdőgümőkór elleni betegségmegelőző és egészségvédő intézkedések a fertőzés továbbterjedésének megakadályozására történtek. A tbc. elleni propaganda és ismeretterjesztő munka megindult, szélesedett. A tüdőgondozókban, és a Zöldkereszt fiókintézeteiben egyre nagyobb területre, mind több betegre kiterjedő gondozói munka jelentősebb volt. A Magyar Vöröskereszt Egylet Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Fiókegyleteinek munkája az 1940-es évekig gyűjtő, jótékonysági, felvilágosító és szervező munkát jelentett. 1920-1921-ig az I. világháború "örökségét" gondozták. A járványkórházakban, szükségkórházakban a lábadozó, illetve a kórházakba bekerülni nem tudó sebesülteket ápolták, gondozták. A fiatalok között ifjúsági vöröskereszt csoportokat szerveztek. Az Ifjúsági Vöröskereszt mozgalom az I. világháborúban az Amerikai Egyesült Államokból indult. A gondolat onnan került Európába Genfbe és 1920 végére Magyarországra. Ekkor kezdték a Vöröskereszt szellemének ifjúság közötti terjesztését. 1921 februárjában a Magyar Ifjúsági Vörös Kereszt megalakult. Fő célkitűzésük az ifjúság körében az emberbaráti eszmékre, cselekvő jótékonyságra nevelés volt. A viszonylag rövid idő alatt megalakult Vörös Kereszt Ifjúsági Csoportok között vármegyeieket is találtunk. Cibakházán, Karcagon, Jászapátiban, Kunhegyesen, Szolnokon, Tiszafüreden, Törökszentmiklóson 1923. október 25. és 1924. március 17. között 9 Vörös Kereszt Ifjúsági Csoport alakult. 168

Az elsőket újabb csoportok létrejötte követte. Közéjük tartozott a szolnoki polgári leányiskola Vörös Kereszt csapata is. 1928. december 17-i ünnepségén a főispán és alispán kíséretében Albrecht királyi herceg a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tiszteletbeli elnöke is megjelent. 169 1938. november 16-án az Országos Vöröskereszt Egyesület Vármegyei választmánya újra alakult. Elnökévé Szapáry Gyula grófot, társelnökévé özv. Küry Albertnét választották.

170 A választást követően a vöröskeresztes tevékenység kissé felélénkült. Jótékonysági akciókat, rendezvényeket tartottak. 1940. áprilisától vöröskeresztes ápolói tanfolyamok kezdődtek. Sikeres záróvizsgával befejezett 6 hónapos tanfolyamok Karcagon, Jászberényben, Kisújszálláson, Jászárokszálláson, Jánoshidán, Jászapátin, Szolnokon és Törökszentmiklóson SZML Közig. Biz. ir. 1.58/1927. A Magyar Ifjúsági Vörös-Kereszt jelentése az 1923/1924. tanévben kifejtett működésről. Bp. 1924. 16-19. A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt története, célja és szervezete. Bp. 1923. 4. SZML KL-es ir. 100/1927. Alispán 1928. évi negyedik évnegyedes jelentése. SZML KL-es ir. 100/1927. Alispán 1938. évi negyedik évnegyedes jelentése. 81