Zádorné Zsoldos Mária: Jász-Nagykun-Szolnok megye egészségügyi szervezetének, helyzetének fő vonásai 1876-1976 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 2. (Szolnok, 1997)

szükségességét is szemlélteti. Az egészségházak beruházási, berendezési költségei összességében sok pénzt igényeltek. 1939 első negyedévében a belügyminiszter több városban és községben egészségházak létesítésére segítség adását jelezte. A vármegye vezetői ezzel reményt láttak arra, hogy vármegyei támogatással is hozzájárulva az arra rászorulókat hatékonyan segíteni, támogatni tudó intézményeket fognak létrehozni. Az összefogásnak és erőfeszítésnek eredménye is lett. Az előzőkben felsorolt példákkal együtt 1939 őszén a jászapáti, jászárokszállási, fegyverneki, tiszaroffi, kunmadarasi, jászberényi, cibakházi és törökszentmiklósi egészségházak tető alá kerültek. A már meglévőkkel együtt számuk 1940-ben 14-re emelkedett.

114 Egy általánosítható, elkészült, átadott, működő egészségház leírásával, a vármegyei egészségházak jellegét, az ottani munkát kívánom bemutatni. A túrkevei egészségházat 1939. június 12-én felavatták, megnyitották. Ebben működött a tüdőbeteg-gondozó, szülőotthon, csecsemővédő intézet, iskolafogászat, iskolafürdő, nemibeteg-gondozó. "A népbetegségügyet és a népbetegségek leküzdését van hivatva szolgálni ." *

15 Az 1940-re elkészült és működő 14 egészségházzal az általános egészségvédelmet szolgáló intézményhálózat létrejött és 1944. év végéig nem változott. A vármegyében a "morbus hungaricus" pusztított. A tüdőgümőkórban elhalálozottak magas számán túl sok betege volt. Számottevően fertőzött és gyorsan terjedt, 1927-ben a vármegyei közigazgatási bizottság a tuberkulózis elleni fokozott védekezésre hívta fel a figyelmet. Dr. Kiss Ernő bizottsági tag 1 megyei tüdőbeteg szanatórium létesítésének fontosságáról beszélt. Felhívják az alispán figyelmét, hogy a szanatórium elhelyezésére és a költségekre vonatkozó tájékozódást kezdje meg.

116 1928-ban Szolnok város vezetőit is leginkább tüdőbeteg-gondozó intézet megépítése foglalkoztatta. Gondjukat az okozta, hogy az erre a célra rendelkezésre álló 20.800 pengő a jószándékú célkitűzés megvalósítására nem volt elég. Dr Urbán Lajos magánrendelője volt Szolnokon az egyetlen tüdőbeteg-gondozó, ahol 1928-ban orvosi tanáccsal mintegy 120 beteget látott el.

117 1934-ig kellett várni, amikor a város egy modern gondozó intézetet építtetett. Az új tüdőbeteg-gondozó városi intézményként működött. 1937-ben a tüdőgondozó élére dr. Takács László egyetemi m. tanár belgyógyász került azért, hogy az intézet működése célszerűbb, hatékonyabb legyen. A túrkevei tüdőbeteggondozó ekkor már a szolnoki intézet fiókintézete volt.

118 1 i4 SZML Közgy. jkv. 1940. 36. 115 SZML Közig. Biz. ir. I. 102/1940. 116 SZML Közig. Biz. ir.I. 58/1927. 117 SZML Polgármesteri jelentés, 1928. KL-es ir. 76/1916. 1 ] 8

SZML.Tisztiorvosi iratok 527/1946. 60