Zádorné Zsoldos Mária: Jász-Nagykun-Szolnok megye egészségügyi szervezetének, helyzetének fő vonásai 1876-1976 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 2. (Szolnok, 1997)

vezetői a nehéz helyzetben is intézkedtek. A rendeletek végrehajtására idejük alig maradt. A Forradalmi Kormányzótanács 2205. K.T.E. XXI. rendeletével a betegbiztosítási törvényt kibővítette mindenkire, aki munkabérért dolgozott. A rendelet hatálya alól kivette a földmunkások, a nyilvános forgalmi és vasúti, valamint a gőzhajózási vállalatok által fenntartott vállalati betegsegélyező pénztáraknál és az úgynevezett bányaládáknál biztosítottakat. Szolnokon a rendeletre hivatkozva felhívnak minden munkaadót, illetve munkavállalót, hogy "biztosításra kötelezett alkalmazottait fizetésre való tekintet nélkül - a szolnoki kerületi munkásbiztosításnál jelentse". A bejelentkezés előtti betegségi, rokkantsági költségek a munkaadót terhelik.

84 Április 12-én közlik, hogy mindenki, aki valamely munkáltatótól fizetést kap, akár magán vagy jogi személy, testület, vállalat vagy állami legyen is az, kötelezően tagja a munkásbiztosító pénztárnak. "A rendelet hatálya tehát a dolgozó társadalom összes tagjaira kiterjed."

85 A betegeknek járó járandóság mértékére vonatkozó rendelkezést közlik. A betegbiztosítási járulék felét a munkaadó, másik felét a munkás fizeti. (Mindenkit "munkásnak" tekintettek, aki bérből élt. Az értelmiségieket, alkalmazottakat "szellemi munkásnak" nevezték.) A járandóság nagyságát "napibér" osztály és fizetési összeg szerint felsorolja. Közli, hogy mekkora napibér után mennyi a táppénz összege. Az 5 munkásnál többet rendszeresen nem foglalkoztató kézműves iparos minden alkalmazottjáért heti 25 fillér balesetbiztosítási díjat köteles fizetni. Akinél az a veszély, hogy a betegbiztosítási pénztártól kapott pénzsegélyt és kártalanításra adott összeget nem rendeltetésszerűen használja fel "... a vele közös háztartásban élő családtag kezéhez fizetheti"

86 a betegsegélyezési pénztár. (Táppénz, terhességi, gyermekágyi, szoptatási, temetkezési járadék, segély.) Április 19-én a munkásbiztosító igazgatósági ülésén az orvosügyelettel foglalkoztak. Az igazgatóság úgy határozott, hogy reggel 7 és este 7 óra között kíván napi 8 órai inspekciós szolgálatot tartani. A betegellátás ellenőrzésére Szolnokon, Karcagon, Mezőtúron, Kisújszálláson, Túrkevén, Törökszentmiklóson és Tiszaroffon ellenőri állás létrehozását is elhatározták.

87 A Keleti Hadsereg főparancsnokságának orvosfőnöke dr. Kraus Gyula elrendelte, hogy az alábbi orvosok, az összes szolnoki munkásnak (a munkás akkori értelmezését értsük) díjtalanul rendeljenek. Elrendelte, hogy gyógyszer ingyenes beszerzésére jogosító receptet is adjanak. Szolnoki Munkás 1919. április 2.

1. évfolyam. (14. szám) 2. 85 Szolnoki Munkás 1919. április 12.

1. évfolyam. (22. szám) 1. 86 Uo. 46