Zádorné Zsoldos Mária: Jász-Nagykun-Szolnok megye egészségügyi szervezetének, helyzetének fő vonásai 1876-1976 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 2. (Szolnok, 1997)

összes halálozás 11,4 %-át a tuberkulózis adta. Ehhez még hozzá kell számítani azokat a más betegségben meghaltakat, akik halálának alapja a gümőkór volt, közvetve ugyan, de a halálozásukhoz számottevően hozzájárult. Ez a probléma, a fokozódó és terjedő veszedelem, amit a tuberkulózis jelentett, a vármegye tisztségviselőit is foglalkoztatta. Nem nézték tétlenül. 1898-ban az alispán a gümőkór terjedésének meggátlására részletes rendeletet adott ki. A 42.810 sz. ki. 1898. számú körrendelet a járási főszolgabíráknak és a rendezett tanácsú városok polgármestereinek szólt. Az alispán megemlíti a 6520. szám alatti rendeletét, melyben közölte a belügyminiszter 1898. januárjában "A tüdőgümőkór terjedésének megakadályozása" tárgyban kiadott körrendeletét. Emlékeztetett "a tüdőgümőkór elleni védekezésről" kiadott füzet kiosztásra szánt példányainak megküldésére. Ezekben bőséges utasítások voltak, melyek a gümőkór terjedésének megakadályozására alkalmasak. Reméli, hogy az I. fokú egészségügyi hatóságok az óvintézkedések végrehajtását kiemelten kezelték és szigorúan ellenőrizték. A helyzet javítására már ez eredményt ígérő volna. Az üggyel a törvényhatóság közegészségügyi bizottsága foglalkozott. Ennek véleménye és a vármegyei főorvos előterjesztése alapján a járási hatóságok figyelmét "különösen és hangsúlyozottan" felhívja a következőkre: 1. Különös gondot fordítsanak a gümőkóros betegek egészséges családtagjaiktól való elkülönítésére. Ezt azzal kell megvalósítani, hogy a betegek evőeszközeit, ivóedényeit, ágy- és fehérneműit, ruházatát az egészséges családtagok ne használják. Azokat elkülönítve tartsák. Külön mossák és tisztítsák. A gümőkóros betegek ápolói és családtagjai étkezés előtt az orvos által rendelt alkalmas fertőtlenítőszerrel mossanak kezet. A beteggel való foglalkozás idején kaucsukból vagy viaszosvászonból készített fertőtlenítővel gyakran lemosott hosszú és magas kötényt használjanak. A mosószövetből készültet gyakran mossák és főzzék ki, vagy 6-8 óráig fertőtlenítő folyadékban áztassák. Az óvintézkedések betartásának ellenőrzése elsősorban az orvos kötelessége, de a hatóságoknak közre kell működnie. Meg kell értetniök az óvintézkedések célszerűségét, szükségességét, ügyelniük kell arra, hogy ezek betartása következtében a betegek ápolása hátrányt ne szenvedjen. 2. A gümőkór terjesztője a beteg köpete. Intézkedni kell, hogy a betegnek vízzel vagy fertőtlenítő folyadékkal félig telt edény álljon rendelkezésre, köpete fogadására. A köpet kiöntése tilos 2-3 ásónyomnyira kell leásni. 3. A beteg halála vagy meggyógyulása után az általa használt tárgyakat, ágyés fehérneműket, ruháit, bútorait, a szobát, melyben feküdt, vagy tartózkodott, fertőtleníteni kell. A heveny fertőző betegségeknél például a difteritisnél alkalmazott eljáráshoz hasonlóan tegyék. Az értéktelenebb tárgyakat célszerű elégetni. Ezek ellenőrzése érdekében a halottkém minden gümőkóros elhalálozást az elöljáróságnak köteles bejelenteni, a fertőtlenítés végrehajtásának biztosítása érdekében. A tanítókat és lelkészeket kérjék fel, hogy megfelelő alkalmakon a gümőkór elleni védekezés szükségességéről, annak módjáról beszéljenek, ezekre a figyelmet hívják fel. 28