Zádorné Zsoldos Mária: Jász-Nagykun-Szolnok megye egészségügyi szervezetének, helyzetének fő vonásai 1876-1976 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 2. (Szolnok, 1997)

pusztítása közötti különbség a járványok kitörésének különböző idejéből adódott. A kolera első hulláma az őszi és téli hónapokban volt. Kevesebb áldozatot követelt. Az 1893. évi a nyár elején tört ki, a nyár derekán dühöngött és kora ősszel, a haláleset sokkal több volt. Az első megbetegedés 1893-ban "Szatmár Németi" városban fordult elő és gyorsan, a szélrózsa minden irányába terjedt. Főleg azokban a helységekben tombolt, amelyek a Szamos és Tisza mentén feküdtek. Ennek oka az volt, hogy ivóvizül a községeken keresztül húzódó folyók vizét itták. Nagyobb számú megbetegedés ekkor 16 vármegyében fordult elő. Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye is köztük volt. A 16 vármegye között a megbetegedések sorrendjében 525 koleras beteggel a 3. helyen állt. A 10.000 lakosra jutó megbetegedés sorrendjében az előbbi 16 vármegye között a 13. A megbetegedettek 58,85 %-a meghalt, ami országos viszonylatban közepes halálozási aránynak felelt meg.

39 Vizsgáljuk meg részletesen mi történt Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyében a nagy kolerajárvány idején. 1892-ben a vármegyei közegészségügyi bizottság november 6-án járványügyi bizottsággá alakult át. A járványt okozó súlyos betegség legyőzésének érdekében komoly, sokoldalú intézkedéseket tettek. Minden 200 házhoz fertőtlenítőt alkalmaztak, aki a községtől díj nélkül kiszolgáltatott szerrel 2 naponként fertőtlenítette a házakat, udvarokat, utcákat. Naponta ellenőrizték a házakat, hogy van-e új beteg, és erről jelentést tettek. A kolerában meghaltak lakását, bútorait fertőtlenítették, ruhaneműiket elégették. A család kártalanításáról gondoskodtak. 1.000 darab ismeretterjesztő füzetet hoztak forgalomba, melyek a betegség elleni védekezésről tájékoztattak.

40 Az 1892. évi járvány legnagyobb mértékben Szolnokon pusztított. A városban a járvány fokozódásával speciális intézkedéseket is foganatosítottak. A kolera leginkább az Újváros nevű városrészben fordult elő, a Téglaház vagy Szent János és Csiszlikó városrészekben. Itt naponta fertőtlenítettek. Falragaszokat tettek ki, melyeken figyelmeztették a lakosságot a mérsékelt életmódra, a vizet forralva igyák és a megbetegedést azonnal jelentsék be. A fertőzött házak őrzésére csendőröket vettek igénybe. A fertőzött városrészbe külön orvost fogadtak. A városi orvosok külön ügyeletet tartottak. A vasúti indóházaknál az utasok orvosi ellenőrzésben részesültek. A poggyászokat fertőtlenítették. A betegek gyógykezelését ingyen végezték, a gyógyszert is térítés nélkül kapták. Vásárok tartását megtiltották. A vendéglőkben, kávéházakban, kocsmákban a zárórát megszigorították. A szigorú, körültekintő és következetesen végrehajtott intézkedések eredményeként a vármegyében az utolsó halálozás október 14-én történt. A járvány 1892. november 28-án megszűnt.

41 A kolera rövid időn belüli második támadása 1893. augusztus 1-én kezdődött. Ekkor a betegségben két megbetegedettet észleltek. A járvány kitörése a Tisza felső folyása mentén augusztus 7-én, 8-án és 9-én indult. A Tisza mentén napról-napra és egyre HIERONYMIK. 1894. XXH-XXX. SZML Közig. Biz. ir. 33/1893. 23