Zádorné Zsoldos Mária: Jász-Nagykun-Szolnok megye egészségügyi szervezetének, helyzetének fő vonásai 1876-1976 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 2. (Szolnok, 1997)

Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyében ebben az időszakban a beteggyógyításra, ápolásra hivatott kórházi ellátottság szerény fejlődés ellenére elmaradott volt. Az 1877-1878. évi alispáni jelentések beszámolnak arról, hogy az egészségügy nagy hátránnyal küszködött. A betegek fogadására a megyében egyetlen nyilvános kórház sem működött. A meglévők nem kórházak inkább szegényházak, vagy ápoldák. Rendezett kórház csupán Jászberényben található. Nyilvánossá tételéért tanácskozások kezdődtek. 1877-ben Szolnokon 1, Mezőtúron 1, Jászberényben 2, Törökszentmiklóson 1, Déva-Ványán 1 magánkórház, illetve ápolda állt a betegek rendelkezésére.

16 A tiszti főorvos 1878. évi jelentésében ezekről a "kórházakról" a következőket írta: "A törökszentmiklósi és szolnoki szegényházat megvizsgáltam. A törökszentmiklósi épület 4 szobájában 16 koldus tartja fenn magát alamizsnából. Szolnokon már nagyobb a forgalom. Ezeken segíteni csak egyetlen mód van, ha tudniillik a megye kórházat alapít."

17 Az alispáni jelentések közlik, hogy 1882-ig Szolnokon és Jászberényben magánkórház található. 1884-ben Mezőtúron, Törökszentmiklóson és Jászladányon már kisebb városi kórház van. 1894-re számuk tovább növekedett. Kunszentmártonban, Tiszaföldváron, Kisújszálláson magánkórház jött létre. Szolnokon városi magánkórház működik. Közben 1883-ban a jászberényi kórházat közkórházzá alakították. Ettől az évtől "Jászberényi Erzsébet Közkórház" néven végezte munkáját. A kórház a megyei törvényhatósági közigazgatási bizottság, közvetlen felügyelete alatt áll. 60 ágyas, szükség esetén 80 beteg elhelyezésére is lehetőség van. 1895. október 15-én a jászberényi képviselőtestület közgyűlésén elfogadták az "Erzsébet Közkórház" alapszabályait, mely az intézmény működésének valamennyi alapkérdését szabályozta. Közülük néhány figyelemre méltó: a kórház ügyeit Jászberény város képviselőtestülete által 6 évre választott 12 tagú "kórház bizottság önállóan vezeti".

18 Hivatalból tagja a főorvos és a gondnok. Elnöke a polgármester vagy helyettese. A kórház bizottság hatáskörébe lényegében a kórház gazdálkodásának fő kérdései tartoztak. Érdekes feladata a kórház tőkéinek elhelyezése. Az igazgató főorvos fizetését 1.000 Ft-ban állapítják meg. A segédorvos 500 Ft-ot kap, egy szoba, előszobával, fűtéssel, világítással a díjazása. A kórház tisztviselőit - az igazgató főorvos és a segédorvos kivételével - a kórház bizottság választja. A tisztviselőket csak fegyelmi úton lehet elbocsájtani. A betegnek előre kell nyilatkoznia arról, hogy melyik osztályra kíván menni és az ápolás költségeit ki rendezi. A betegek gyógyítása, ápolása két díjszabás szerint történik. Az I. osztályú betegeket külön betegszobában helyezik el és "... társadalmi állásuknak megfelelőleg külön ápolás- és elbánásban részesülnek".

19 A II. osztályúak közös kórteremben "közönséges" gyógykezelést kapnak. A beteg hozzátartozóinak kérésére és költségére a kórház főorvosa köteles más felkért orvosokkal konzíliumot tartani. Ezt nem tagadhatja 16 SZML Alispáni ír. 19/1895. 1 -7 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, Közigazgatási Bizottsági iratok 984/1878. (Továbbiakban: SZML Közig. Biz. ir.) 18 SZML KL-es ir. I. 1242/1885. 19 Uo. 15