Zádorné Zsoldos Mária: Jász-Nagykun-Szolnok megye egészségügyi szervezetének, helyzetének fő vonásai 1876-1976 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 2. (Szolnok, 1997)

Sor- Település Vízműves Az ossz. Ellátott Ellátott Egy főre Kiépített Kiépítetszám együtt települé- telepü- lakosok lakosok eső napi len sek száma lés száma/fő az ossz. vízm. hálózat hossz. %-ban lakosok l/nap folyóméterben %-ban 1 város (7) 7 100 105.230 58 110 254.400 186.400 2 járás (5) 18 25 42.732 58 42 197.200 162.350 Megye összesen: 25 32 147.962 41 76 451.600 348.875 Nagy fejlődést jelentett, hogy 1966-ra a lakosság 41 %-a egészséges ivóvízzel ellátott volt. Ez az arány a fejlődés ellenére elmaradt a legkisebb kívánatostól. A kiépítetlen hálózat még nagymértékű, a nagy pénzügyi ráfordítást igénylő megvalósult hálózatfejlesztések ellenére. A megye összes településeit számítva azok 32 %-át jelentő 25 vízművel ellátott helység található. A vízművel ellátott lakosok száma 147.962 fő. Az adatok azt is mutatják, hogy az érintett 25 település lakosainak csak a fele részesült közműves vízellátásban. Az eredményt tovább rontó tényező, hogy az ellátott lakosok számára szolgáltatott vízmennyiség, az akkor érvényes normák szerinti naponkénti és fejenként biztosítandó jó minőségű fejadagnak mintegy 50 %-át adta.

271 Ebben is érvényesült az egészségügy számos területéhez hasonlóan az önmagához viszonyított nagy fejlődés, a hátrányból valamennyi felzárkózás - fejlettebb és modernebb szinten - a lemaradottság. A megye örökölt szegénységének, hátrányos helyzetének leküzdése még sok időt, nagy anyagi befektetéseket és építkezéseket igényelt. A városok vízellátása változó volt, több helyen megdöbbentő helyzetet tükrözve. Pl. Mezőtúr korszerű vízellátása 1958-ban indult meg. Ez is 3 kútcsoport kialakításával, vízműve nem volt. Túrkeve 1968-ban érte el, hogy korszerű vízellátással rendelkezett. Törökszentmiklós vízellátása igen rossz volt. A mélyfúrású kutakból juttatták a vizet a hálózatba. Karcag helyzete Törökszentmiklóséhoz hasonlóan alakult. Jászberényben és Kisújszálláson nem tudták a lakosság vízszükségletét kielégíteni.

272 Szolnok az egyetlen város, amelyik statisztikailag ivóvízzel viszonylag elfogadhatóan ellátott. A város vízfogyasztásából viszont az ipari jellegű fogyasztók 50 %-kal részesültek. A lakosság zömének a klórral fertőtlenített ivóvíz maradt.