Zádorné Zsoldos Mária: Jász-Nagykun-Szolnok megye egészségügyi szervezetének, helyzetének fő vonásai 1876-1976 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 2. (Szolnok, 1997)

kialakult. Szakmai irányítását, ellenőrzését a rendelőintézet igazgatója végezte.

214 A szakorvosi hálózat kialakítása és az üzemorvosi szolgálat létrehozása az egészségügy szervezetében új elemként jelentkezett. A közegészségügy szervezetében pozitív változást jelentett. Intézményi fejlesztés A változások, a társadalombiztosítás szinte minden lakosra kiterjesztése az egészségügyi intézmények számának növelését követelte. Felszerelésben, műszerezettségben a minőségi fejlesztést kívánta. A nagymértékű betegforgalom növekedés a betegségmegelőzés és egészségvédelem feladatai az intézményfejlesztést elodázhatatlanná tették. A nagyon sok pénzt kívánó nagyarányú fejlesztések, új gyógyintézetek létrehozása az egymást követő három és ötéves tervekben valósultak meg. Új kórházak, gyógyintézetek létesültek. A régiek ágyszámát, orvos- és ápolónői létszámát, felszereltségét, műszerezettségét jelentősen modernizálva fejlesztették. A gümőkór és a tüdő egyéb kóros megbetegedései a tüdőbetegek számára létesült kórház építését sürgették. A nagy nap 1948. augusztus 28-án elérkezett. Ezen a napon a háború alatt épült katonai kórház helyén a Szolnok Megyei Tüdőbeteg-gyógyintézet megnyílt. Az intézmény átadásáig a vármegye gümőkóros betegápolásra egyetlen kórházi ággyal sem rendelkezett, a tüdőbetegeket a kórház egyéb betegei közé helyezték el. Az intézet megnyitásakor 220 betegággyal, 8 orvossal indult. A tüdőbetegek gyógyítása mellett azért is létesítették, hogy a diagnosztikában és a betegek kezelésében új módszereket kísérletezzen ki és honosítson meg. Az országban elsőként és akkor az egyetlen röntgen rétegfelvevő készülékkel is felszerelték. Tüdősebészeti osztálya és műtő traktusa is ezért létesült. 1958-ban légzésfunkciós laboratóriummal és 3 csatornás direkció EKG géppel is felszerelték. Jól működő kémiai és bakteorológiai laboratóriuma is volt. Az intézetet mindezek tudományos feladatok elvégzésére is alkalmassá tették. Tüdősebészet is működött. A resectiós műtéteket szakszerű vizsgálatok, a nagyhatású gyógyszerek és az utókezelést végző intenzív részleg megléte tette lehetővé. Megnyitáskor az intézet ernyőszolgálatos autót is kapott, a megelőzés munkájának segítésére. Az orvosok felkészültsége és a magas színvonalú, modern felszerelés a színvonalas tudományos munka végzését is biztosította. Az évek folyamán 3 tüdőkórházi igazgatót, 2 megyei főorvost, 2 gondozóintézeti igazgatót, 1 tüdőklinikai tanársegédet, 6 osztályos főorvost, gondozóintézeti főorvosokat, az Országos Korányi Intézetbe tudományos munkatársakat adott az intézmény, az intézetben történt szakmai kiképzés után. Külföldi tudományos kapcsolataik széleskörűek voltak. A római, nápolyi tbc. klinikákkal, a párizsi Pasteur Intézettel. Bel- és külföldön sok tudományos előadást tartottak. Többek között Isztambul, Amszterdam, Prága, Róma, Nápoly tudományos előadásaik helyei. Az intézet orvosai 3 hónaptól 1 évig tartó tanulmányutakon jártak TOLMÁCS Anna: Az üzemorvosi szolgálat működésének Szolnok megyei tapasztalatai. In: Jászkunság VUL évfolyam 4. szám. 1962. 157-158. (Továbbiakban: TOLMÁCSA. 1962.) 106