Kéziratos térképek a Szolnoki Állami Levéltárban - Levéltári jegyzékek 1. Kéziratos térképek a területi állami levéltárakban XVIII. (Budapest, 1968)

II kasz meghatározása /pl. Nagykanizsa-marcali at, a'Duna folyó Visegrád és Budapest közt/, ill. egyszerű területmeghatározás /plo Somogy m„, E-Dunántul/. A térképek eredeti cimének átirásánál általában ragaszkodtunk a betühüs.éghez, ez azonban nem terjedt ki a nagyés kisbetűk használatára, sem az egybe- és különirásra, ill. az interpunkcióra /tulajdonneveknél azonban az utóbbiakat is igyekeztünk az eredetihez hiven visszaadni/,, A túlságosan terjengős cimeket az átirésban rövidebbre fogtuk; a ki-. hagyásokat ilyenkor pontok jelzik, kivéve a rendi cimeket /tekintetes, méltóságos.stb./, amelyeket minden külön jelölés nélkül mellőztünk,, Eredeti cim hiján az általunk adott cimet közöljük /zárójelben/, vagy ehelyett gyakran a cimnek nem tekinthető, de a térkép hátlapján olvasható egykorú futó följegyzést / az ábrázolt területre, esetleg a térkép jellegére vonatkozót, amely azonban nem mindig pontos és szabatos/. A térkép szerzőjének családnevét betühiven, keresztnevét idegen nyelvű szöyeg esetében magyarra forditva, különben ugyancsak betühiven találja meg kötetünkben az olvasó« A szerző foglalkozásnevét az eredeti szövegnek megfelelően irtuk át. Utána a térkép kelte /ill« keltezés hiján zárójelben a hozzávetőleges kelét/ következik,, A méretarányt a régi térképeken legtöbbször bécsi ölök és mm-ek viszonylatában adtuk meg /csak ritkán, egészen kézenfekvő esetekben korrigálva a helyszíni mérés adatait/. A méretet cm-nyi pontossággal közöltük. Több egyforma méretű szelvény esetén az-adótt számok egy szelvény méreteit.jelzik„ Az adatközlést a másolásra,, sokszorosításra, nyomtatásra, ill

a a szelvény- vagy példányszámokra vonatkozó megjegyzések zárják be.