Hegyi Klára; Botka János: Jászberény török levelei; Latin és magyar nyelvű források a Jászság XVI-XVII. századi történetéhez - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 11. (Szolnok, 1988)

63. Deli Hüszejn budai pasának Ibrahim szultán nevében kiadott rendelete a hatvani szandzsákbégnek, kádinak és a várőrség agáinak Buda, 1645. május 7-16. A tugrán: Ibrahim, Ahmed hán fia, mindig győzedelmes. A kegyes elöljárók mintaképe, a nagyrabecsült előkelők vezérembere, hatalom és méltóság ura, akit a mindenható égi király bőkezű kegyével megajándékozott: Hatvan szandzsákbégje — akinek tartson soká tekintélye! —, a kádik és bírák mintaképe, az erény és igaz szó kincsesbányája, mollánk: Hatvan kádija — akinek szaporodjanak erényei! — és a rangtársak és a hozzájuk hasonlók legkiválóbbjai: a hatvani várőrség agái — akiknek emelkedjék hatalmuk! —, e magas szultáni rendelet vételekor a következő szolgáljon tudomástokra: A fentnevezett szandzsákban fekvő Berény falu rájái, e szultáni rendelet birtokosai, a következőket jelentették a budai dívánban: E boldog esztendő szent moharrem havában hatvani várkatonák jöttek falujukba szekerekért. Egyikük, egy ...

1 nevű ember beborozott, társaitól elszakadt és a faluban maradt. Társai aggodalommal és nyomatékkal kérlelték, de ő nem törődött velük. Amikor leszállt az este, lovára ült. A falu rájái is kérlelték, és óvták attól, hogy ilyen alkalmatlan időben útnak induljon. Őket sem hallgatta meg, felkerekedett és elhagyta a falut. Útjában hajdúkkal és rabló katonákkal találkozott, akik rátámadtak és puskával megsebesítették. Sebesülten, de végülis szerencsésen megérkezett Hatvanba. Amikor sebesüléséről kérdezték, azt mondta: „Rabló katonák támadtak rám és sebesítettek meg." Azután sebeibe belehalt, örökösei most a nemes seriat ellenére a herényieket vádolják, nem hagynak fel zaklatásukkal, háborgatásukkal és sanyargatásukkal. Emiatt magas rendeletemet kérik azért, hogy a nemes seriat ellenére ne kelljen több zaklatást elszenvedniük. Most tehát megparancsolom, hogy amikor nemes rendeletemet megviszik, kellő gondossággal nézz utána az ügynek. Ha való igaz a jelentés, és az elhunyt bizonyíthatóan a hajdúkat és a rabló katonákat nevezte meg támadóiként és sebesítőiként, nincs ok arra, hogy a nemes seriat ellenére a herényieket zaklassák. Ha az örökösök a nemes seriatot áthágva tényleg háborgatják őket, úgy ezt akadályozd meg, mivel a támadás vétke nem bizonyítható rájuk. Se az elhunyt örököseinek, se másnak ne engedjétek, hogy a nevezetteket törvényellenesen zaklassák. Az ellenszegülőket csendesítsétek le, s ne hallgassátok meg őket. Ha pedig szükséges, írjatok nekünk jelentést róluk. Óvakodjatok attól, hogy ebben az ügyben újabb panasztétel váljék szükségessé! így tudjátok, felséges kézjegyemnek hitelt adjatok! Kelt az 1055. év rebi-ül-ewel havának középső harmadában, a jólvédett Buda városában. A hátlapon: Bejegyeztetett. A név helyet az írnok üresen hagyta. Az előző és a két következő iratban szereplő Haszanról van szó. 85