Hegyi Klára; Botka János: Jászberény török levelei; Latin és magyar nyelvű források a Jászság XVI-XVII. századi történetéhez - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 11. (Szolnok, 1988)

Az szegénység faluhelyen lakván, attúl lehetetlen, hogy megóhassa magátt,hogy az úton járó meg ne szálljon. Az penig, ki pénzen éli éppen, ki penig kéreme szerinti jó szóval és szeretettel kér az bíráktul gazdálkodást, s mivel emberséget emberséggel kell meggyőzni és nyerni, az ollyan emberséges embernek tartozzék minden lehetséges gazdálkodással lenni az szegénység. Itt úgy értsék az vitézlő rendett, mintt másféle becsületes, igaz járatbeli emberit, az vitézlő rend penig, az ki igaz ember, az kapitánnyá, hadnagya, vicehadnagya levelével vagy hírével jár, ha ezek is becsületessen élnek, ezekkel is jóakarattal kell lenni. Quarto Ha penig ollyan vitézlő nép jön, a'kinek se ura, se kapitánnyá, vagy ha végbeli is, iszonyú szitkokkal, átkokkal, veréssel, dúlással, fosztassál kezdi eledelétt és tartásait kérni, s borra, serre s pénzre és más illetlen dologra az szegénységeit erőltetni. Először szép szóval és csendesen kérjék, hogy másképpen bánjanak az néppel, az falubul menejen ki, kik ha gonoszságokban ellmerülnének, tehátt az hadnagyságok edgyetértvén mindgyártt támadjanak fell, s minden igyekezettel azon legyenek, hogy megfogják, s meg ne ölljék. Ha penig ugyan ellenségesképpen harcolnának vélek, és semmiképpen meg nem foghatnák, tehát annakutánna úgy cselekedjenek, az mint árthatnak az féle embernek, ártsanak. Itt azértt azt jó eszekbe vegyék, hogy az ártatlanokatt az bünösökértt avagy az gonosztevőkértt ne büntessék és ne szenyvedjenek. Továbbá senki az garázdára s veszekedésre először az parasztság közzüi az vitézlő rendben okott ne adjon, akármi kis dologértt, úgy tyúknak megöléséértt, ez illyenekre ne támadjanak, mertt ha elegendő s nagy okok az feltámadásra nem lesznek, rosszul járnak ők is. Az derék okok penig Hlyének 1. Ha az faluba beszáll, mindjártt kamorátt s ajtótt tör. 2. Ha az gazdájának mindenébül prédátt akar hánni. 3. Ha kinek feleségétt megszeplősítenék. 4. Ha rettenetes, Isten ellen való káromkodó szitkokall illetnek valakitt. 5. Ha az királlyát, palatinussátt, fő- és vicekapitánnyát s vármegy éj étt fertelmes és rútt szitkokkal illeti. 6. Ha Szentédgyházatt tör. 7. Ha veréssel, erőhatalommal akarja azt ellvinni, a'kivel néki az szegénység nem tartozik. 8. Ha veréssel, pénzbéli sarcoltatással bántja a szegénységeit. 9. Ha erővel szekerett, marhákatt akarnak hajtani az magok búzája avagy árpája alá. 10. Ha keresztyén felebarátja lovátt, ökrét, marháját ellopván erővel ellhajtván, azzal ell akarnak szökni és gyűni. 11. Ha nyilvánvaló lopott lovatt avagy edgyébféle marhátt látnak nála. 12. Ha iratosok, avagy végbeüek s levelek sem lévén, az felyül megírtt és ezekhez hasonló csintalanságot cselekszenek. Utolszór, ha valamitt hallanak, tudnak, látnak az nemes vármegyének kárára, ki-ki feje vesztése alatt tartozzék fő- és viceispánjának megjelenteni, és az ollyan latrokatt is, akár végbéli légyen, akár máshová való, ne másnak, tudni illik se végbeli kapitánnyának, sem penig a földesurának, hanem fő- és viceispán kezéhez vinni nagy büntetés alatt Fülekbe. 284