Hegyi Klára; Botka János: Jászberény török levelei; Latin és magyar nyelvű források a Jászság XVI-XVII. századi történetéhez - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 11. (Szolnok, 1988)

Tisztelt beglerbég, a nagyok legnagyobbika, hatalmas és tiszteletreméltó, dicső és teintélyes, a felséges király kegyeltje: egri beglerbég (tartson örökké szerencséje)! Ká­dik és hákimok mintaképei, bölcsességnek és ékesszólásnak bányái: egri és hatvani ká­dik (növekedjék jelességük)! Amint a legfelsőbb szultáni leirat megérkezik, szolgáljon tudomásul, hogy a hat­vani törvényszék elé tartozó Jászberim város lakosai, kik e szultáni fermánt felmutat­ják, magas udvaromban előterjesztették, hogy városukba máshonnan 10—15 fogoly menvén, ott boroznak, ételeiket ingyen megeszik, szobáik ajtaját feltörvén sajtot és más egyebet rabolnak el, némelyeket minden ok nélkül megvernek és megsebesítenek; azonkívül szekereiket erőszakkal kirendelik s azokra bort rakván, negyedik vagy ötödik helység határáig elhúzatják, s más, ezekhez hasonló kihágásaiknak se vége, se hossza. Mivel az ilyenféléknek megszüntetése végett legfelsőbb rendeletet kértek, parancso­lom, hogy mihelyt magas parancsommal megérkeznek, ezt az ügyet nagy gonddal és igazságosan megvizsgáljátok, s ha úgy van, amint előterjesztették, — mivel boldogító napjaimban az alattvalóknak semmi módon való nyomorgatásába nem egyezem bele — az ilyenféle foglyoknak szigorúan hagyjátok meg, hogy ezentúl azoknak városába ne menjenek, ingyen és erőszakosan ételeiket, sajtjokat s más élelmiszereiket, borukat ne kívánják, szobáiknak ajtaját fel ne törjék, senkit ok nélkül ne verjenek és szekereiket hatalmaskodva ne vigyék el, szóval semmiféle képpen ne kegyetlenkedjenek rajtuk, ti pedig ezt megakadályozzátok, úgy, hogyha ezentúl is engedetlenkedve a föntebb emlí­tett módon kihágást követnek el, azt a tényállás szerint megírván jelentsétek föl magas udvaromhoz. Ezentúl a törvény, a kánun és legfelsőbb parancsom ellenére senkinek se engedjetek semmit cselekedni, s ebben az ügyben újabb parancsot ne várjatok! így ért­sétek meg, s legfelsőbb leiratomnak hitelt adjatok. Kelt dzsemázi-ül-evvel hó közepén 1079. évben, Jenisehír fenár. Thury József fordítása (az irat eredetije elveszett). Yenisehir fenar, 17.—26. Oktober 1668. Ferman des Sultans Mehmed IV. an den bey­lerbeyi von Erlau sowie an die kadh von Erlau und Hatvan: Sie mögen verhindern, daß die türkischen Gefangenen Soldaten in Gruppen über Jászberény herfallen, in die Häu­ser eindringen, Lebensmittel und Wein stehlen, die Bewohner schlagen und sich über Dörfer hinweg mit Wagen fahren lassen. 119. IV. Mehmed szultán rendelete az egri pasának és az egri és hatvani kádiknak 1 Jenisehir fenár, 1668. október 2 7-november 5. A tugrán: Mehmed, Ibrahim hán fia, mindig győzedelmes. Tisztelt beglerbég, a nagyok legnagyobbika, hatalmas, tiszteletreméltó, dicső és tekintélyes, a felséges király kegyeltje: egri beglerbég (tartson örökké tisztelete)! Kádik 132

Next

/
Thumbnails
Contents