Hegyi Klára; Botka János: Jászberény török levelei; Latin és magyar nyelvű források a Jászság XVI-XVII. századi történetéhez - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 11. (Szolnok, 1988)

Hatvan és Szolnok kádijai — akiknek szaporodjanak erényeik! -, a tiszta imádság gyöngyszemeit hintvén elétek a következőkről tudósítunk barátian: Levelünk birtokosai, a rangtársak és hasonlók büszkeségei, a jelenlegi hatvani eminek: ..A — akiknek emelkedjék hatalmuk! — és Berény város népe megjelentek az egri dívánban és a következő helyzetről és visszaélésről számoltak be: Az egri ejáletből, más náhijékből és falvakból néhány rája a városba költözött, van aki tíz évnél régebben, más már húsz éve ott lakik. Most egyes tímár- és ziámet-birtokosok a nemes seriat, a kánun és a magas parancs ellenére tíz évnél régebben ott lakó rájákat akarnak elvinni és letelepíteni régi falvaikban azzal az indoklással, hogy közülük egyesek [a defterbe] beírt ráják, mások sátorlakók (hajmáne). Ez a város népének szétfutását és a kincstári bevételek csökkenését fogja kiváltani. Mivel ennek megakadályozására iratot kértek, megírtuk és elküldtük e levelünket. Amikor megérkezik, így járjatok el: Bárki is követelné vissza a ráját, kérjétek el tőle és nézzétek meg az új szultáni defter másolatát. Ha [a kérdéses rájákról] kiderül, hogy valóban valamelyik tímár- vagy ziámet-birtokos deftermásolatába bejegyzett ráják vagy azok fiai, a régi kánun így rendelkezik: ha tíz évnél régebben élnek már új lakhelyükön és egész, telkesek (bütün csiftj, évente 300 akcsét fizessenek telkük elhagyása miatt (csift bozán akcseszi); ha csak fél telkesek (nim csiftj, 150 akcsét, ha félnél kisebb telkesek, 75 akcsét. Ha pedig sátoros (hajmáne) ráját vitatnak, mivel szultáni hász-birtokról van szó, az ilyen ráját ezentúl senkinek ne engedjétek elvinni, hanem telepítsétek le a városban. Ezentúl a nemes seriat és a fényes kánun ellenére senkinek ne engedjetek kárt okozni! Levelünknek megfelelően járjatok el! Üdvözlet! Kelt az 1062. év dzsemázi-ül-áhir havában. A pencsén: Szelim pasa A hátlapon a pecséten: Szelim. Nevüket az írnok nem írta be. Erlau, 10. Mai—7. Juni 1652. Der beylerbeyi von Erlau, Selim, an die kadis von Hatvan und Szolnok: Sie mögen nicht zulassen, daß einzelne timar- und zeamet-Besitzer Bewohner von Jászberény, die schon zehn bis zwanzig Jahre in der Stadt wohnen, zur Umsiedlung auf ihre Güter zwingen, mit der Begründung, es seien bei ihnen eingetragene reayas. Wenn timar- und zeamet-Besitzer derartige Ansprüche verlauten lassen, solle man im defter nachsehen. Stellt sich heraus, daß die Betroffenen tatsächlich reayas der Besitzer oder Kinder ihrer reayas sind und mehr als zehn Jahre in der Stadt wohnen, dann sollen wie für des Verlassen ihres alten Wohnsitzes (cift bozan akcesi) jährlich 300 akce zahlen, wenn sie ein ganzes Grundstück (bütün cift) haben, 150 akce, wenn sie ein halbes Grundstück (nim cift) haben und 70 akce, wenn ihr Grundstück noch kleiner ist. Auf die in Zelten wohnenden (haymane) reayas darf niemand Anspruch erheben, sie können frei in der Stadt angesiedelt werden. 96