Hegyi Klára; Botka János: Jászberény török levelei; Latin és magyar nyelvű források a Jászság XVI-XVII. századi történetéhez - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 11. (Szolnok, 1988)

sollte, und nun führte die Erlaubnis des emins zu Getreidenmangel. Er weist den emin an, das Verbot aufrechtzuerhalten. 46. Mehmed hatvani szandzsákbég a jászberényieknek Hatvan, 1640. június 21-30. A jelen irat megírásának oka a következő: Jászberény városa, Árokszállás és más, azon a vidéken fekvő falvak rájái a következőket adták elő: Állataikat őrző pásztoraikat, szállásaikra jövő-menő szolgáikat fentről érkező hajdúk és rabló katonák zaklatják és háborgatják. Éjjelente pedig házaikba jönnek, javaikat és élelmiszereiket elveszik és elviszik. A [magyar] kapitányok engedélyt adtak arra, hogy a rablókat elfogják és megöljék. Ezen kívül az egri beglerbég és a szolnoki szandzsákot birtokló igen tisztelt Moharrem pasa őnagysága leveleit is felmutatták, s tőlünk is hasonlót kértek. A szegény raján megkönyörülve, az ő oltalmára adtuk nekik ezt az iratunkat, hogy ebben az ügyben részünkről zaklatást ne szenvedjenek, őket senki semmiképpen ne háborgassa. Ha szükséges, mutassák fel iratunkat. Kelt az 1050. év rebi-ül-evvel havának első harmadában. A pencsén: A szegény Mehmed, a jelenlegi hatvani mirliva. A hátlapon a pecséten: Mehmed, Piri fia. Magyarul: Hatvani bék levele az tolvajok felől, hogy szabadon megölhessék törvénnyel. Hatvan, 21.—30. Juni 1640. Der mirliva von Hatvan, Mehmed, erneuert ohne Veränderungen die unter Nr. 41 erwähnte Erlaubnis. 47. Ali, Haszan fia, hatvani kádi a jászberényieknek Hatvan, 1640. július 2. Az ügy úgy áll, ahogy itt elmondatik; feljegyezte a jelentéktelen szolga, a szegény Ali, Haszan fia, hatvani kádi, akinek bizodalma a Magasztosban és Magasságosban van. Nyerjék el mindketten a bűnbocsánatot! A jelen irat megírásának oka a következő: A hatvani bírósági körzetbe tartozó Jászberény város népe a seriat törvényszéke előtt vádlóként a következőket adta elő: „Az ellenséges országrészből hajdúk és rabló katonák járnak át városunkba és más környékbeli falvakba, hogy lovakat, ruhaneműt és más holmikat raboljanak. Kezünkben több magas parancs van arról, hogy a lopni járó rablókat elfoghatjuk, és abban a faluban, amelyben elfogtuk őket, a mirliva engedélyével keresztre feszíthetjük és kivégezhetjük. Most az ellenség országából három rabló katonát lopáson értünk, ki akarjuk őket végezni. Bírói végzést kérünk arról, hogy 71