Hegyi Klára; Botka János: Jászberény török levelei; Latin és magyar nyelvű források a Jászság XVI-XVII. századi történetéhez - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 11. (Szolnok, 1988)

ba esett gonosztevők a nemes seriat szerint erre rászolgáltak, a törvénynek megfelelően büntessék meg városukban, ahová ilyenkor a mi és a törvényszék képviseletében egy ember fog kimenni. Erről jelen iratunkat kiállítottuk és kezükbe átadtuk, hogy szükség esetén felmutathassák. Kelt az 1047. év kegyes savval havának 4. napján. A szegény Szejjid Ali, a jelenlegi hatvani mirliva. A hátlapon a pecséten: Szejjid Ali. Hatvan, 19. Februar 1638. Bezugnehmend auf die Erlaubnis des Palatins von Ungarn und des beylerbeyis von Ofen, bevollmächtigt der mirliva von Hatvan, SeyyidAli, die Einwohner von Jászberény, Räuber selbst festzunehmen, zu verurteilen und hinzurichten. Zur Urteilsvollstreckung wird in Vertretung des mirliva?, und des kadh ein türkischer Beauftragter aus Hatvan dabeisein. 38. Mehmed hatvani kádi a jászberényieknek Hatvan, 1638. február 16-25. Az ügy így folyt le és az eset e szerint történt; feljegyezte a hatvani bírósági körzet kádija, a szegény Mehmed, aki Kádi-záde néven is ismert. Nyerje el a bűnbocsánatot! A jelen igaztartalmú irat kiállításána

1 oka a következő: A hatvani vár tartozékait képező szultáni hász-falvak egyike, Berér / város lakossága testületileg a nemes seriat törvényszéke és a dicsőséges vallás : éke e'í járult, és a következőket adta elő: „Korábban városunkban rablók jelentek m-g, állatainkat elhajtották és házainkat mindegyre feldúlták. Ezért a kiváló vezír őn ysága a kártételek elhárítására magas parancsot adott. Az a kívánságunk, hogy ezt a ilájet előkelői előtt olvassák fel, s engedélyezzék, hogy a tolvajokat ezentúl magunk megbüntethessük." így ülést tartottunk, ahol a nemes rendeletet felolvastuk. Az pedig így rendelkezik: Berény városa jelentette a rajta esett törvénytelenségeket. „Városunkban nem maradt állat, mert a tolvajok mind ellopták. Házainkat is állandóan dúlják." Mostantól e nemes rendeletem értelmében, a rája az ilyen rablókat elfoghatja, és a város határában másoknak példaadásul kivégezheti. Azonban a hatvani bégnek és kádinak erről adjanak hírt, akik aszerint járjanak el, ahog/ a seriat megköveteli. A nemes parancs ennek értelmében állíttatott ki, de egyben óvaiosságra is int, nehogy rablónak bélyegezve a jövő-menő utazók vagy a dzsizje-fizető szegények közül fogjanak el vagy végezzenek ki valakit. Ha pedig a város népe elfog egy rablót, vizsgálati díj (kesfakcseszi) címén 400 akcsénél többet ne kelljen fizetnie. Ennek értelmében a seriat törvényszéke a jelen iratot állítja ki a jászberényi zimmik számára, hogy szükség esetén mindezek igazolásául szolgáljon. Kelt az 1047. év kegyes savval havának első harmadában. Az ügy tanúi: Mehmed aga ziámet-birtokos, hatvani miralaj — Ömer aga ziámet64