Hegyi Klára; Botka János: Jászberény török levelei; Latin és magyar nyelvű források a Jászság XVI-XVII. századi történetéhez - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 11. (Szolnok, 1988)

11. A budai díván tisztviselője a jászberéni kádinak Buda, 1584. április 12-21. Kegyes mollánk őnagysága, az iszlám bíráinak legigazságosabb] a, az emberiség kor­mányzóinak legjelesebbje, ki a megengedettet a tilostól megkülönbözteti, a jászberényi bírósági körzet igazságos bírója — akinek szaporodjanak erényei! —, köszöntésünk és üdvözletünk után a következőkről értesítünk: Az igazgatásod alá tartozó szultáni hász-birtokok közül Jászberény városának la­kói így adták elő helyzetüket és az őket sújtó törvénytelenségeket: „Katonák és mások jönnek a városba, akik nincsenek azzal megbízva, hogy munkaszolgálathoz kocsikat szedjenek össze. Saját szükségletükre viszik el a szekereket, ezzel gyengítenék és ter­helnek minket. Ezt nem tudjuk elviselni, egyre jobban elszegényedünk." Ezért írtuk meg és küldjük el e baráti levelünket. Úgy helyes, hogy a rája sorsára megfelelő gondotok legyen. Ha nem a kincstár szolgálatában álló csaus vagy megbízott száll ki, akinek levelében megjelölték, hogy milyen mennyiségű kocsira van szükség, se katonának, se csausnak, se másnak semmi módon ne engedjétek, hogy kocsit vegyen el és a ráját ezzel a követeléssel nyomorítsa és zaklassa. Kivéve azt az esetet, ha innen levelet küldünk és megjelöljük benne, hogy a kincstár számára kocsikra van szükség. Ha a katonák vagy mások a figyelmeztetés után sem nyugodnának ebbe bele, a történ­tekhez híven jelentsétek a budai dívánban, hogy javadalmaikat másoknak adjuk. Ezt a levelet pedig, miután megnéztétek, hagyjátok a rajánál. Az ügyre ilyen gondotok le­gyen! Kelt a 992. év rebi-ül-áhir havának első harmadában, a jólvédett Buda székhe­lyen. A hátlapon elmosódott pecsét. Ofen, 12.—21. April 1584. Brief eines Mitgliedes im Ofener divan an den kadi von Jászberény: Er möge verhindern, daß türkische Soldaten Wagen aus Jászberény mit­nehmen, wenn sie nicht im Besitz einer schriftlichen Vollmacht seien. 12. Mehmed budai defterdár a jászberényi kádinak és eminnek Buda, 1588. június 16-25. Aki az emberiség kormányzóinak élenjárt aki elválasztja a megengedettet a tilos­tól, mollánk: Jászberény kádija — akinek szaporodjanak erényei! - és a jászberényi ma­kátaá eminje — akinek növekedjék rangja! —, levelünk vételekor a következő szolgáljon tudomástokra: A szultáni hász-birtokok közül való és iltizámba adott Jászberény városának la­kosai a budai dívánba jöttek és így adták elő helyzetüket: ,,A város éppen az ország­úton fekszik, és az utazók és a várbeli [katonák] nincsenek tekintettel sokféle szolgá­lattól megnyomorodott és legyengült állapotunkra. A kincstár szolgálatában 38

Next

/
Thumbnails
Contents