Hegyi Klára; Botka János: Jászberény török levelei; Latin és magyar nyelvű források a Jászság XVI-XVII. századi történetéhez - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 11. (Szolnok, 1988)

Dica Regia Királyi dikában fizetnek évente 21 forintot. Ako Akóban évente adnak búzából és árpából 33-33 quartáliát, vajat 5 pintet juhsajtot és formágiát 5-5 darabot. Ajándék Eskü alatt mondják, hogy hat év óta nem szolgáltattak be vágómarhát. Officiálisnak teljesítenek A számtartónak adnak évente egy hízott disznót és egy dézsa túrót, továbbá búzából és árpából 2,5-2,5 quartáliát. A szénakaszálás helyett mindegyik fizet 66 dénárt. Az elkóborolt barmokat az officiális kapja meg. Török részre Hatvanban az olaj bégnek minden telek fizet évente 1 forint 8 dénárt. A török császárnak összesen 46 forintot adnak. A szablyapénz szintén 46 forint. Török részre annyi robotot teljesítenek, amennyit Budán és Hatvanban parancsolnak. A föld minden terményéből a töröknek tizedet adnak. Minden telek ad még egy pint vajat és a vajdának egy iccét fél-fél quartália búzával és árpával. Felső Szent Georgy Feljegyzés nincs. Kisyr Lakosság, telek Nagy Miklós az 1578. év bírója, Jakan Boldisar esküdt,Barani Jakab az 1577. év bírója, Dobias Ferencz, Geres Sima, Dyl Demeter, Kun Georg, Tudor Matthé, Gobo Mihal, Kocza Jakab, Kavor Matthé, Jakan Demeter, Fekete Kelemen szegény, Bor Janush vak, szegény, Kantor István, Tiszaj Thamash, Kis Georg Simon, Maklin Ambros, Kelemen o Részlet az 1699. évi Pentz-féle összeírásból (Vö. forrásmagyarázó jegyzet): Nem lehet megállapítani, hogy régen a királyi kamarához vagy a budai hivatalhoz (ez 1577-ben Egerben működött) mivel adóztak. A helybeU lakosok állítják, hogy Mam Hus Agának, Hatvanba évekkel ezelőtt minden gazda adott évente 1 forintot és 1 pint vajat, a zsellérek pedig egyenként 1/2 forintot és 1/2 pint vajat. Tizedet mindenből megadták, amire kivethető volt. A török császár írnokának adó helyett 4 napon át ekével szántottak. Az akkori nádornak évente 40 forintot küldtek. 227