Hegyi Klára; Botka János: Jászberény török levelei; Latin és magyar nyelvű források a Jászság XVI-XVII. századi történetéhez - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 11. (Szolnok, 1988)

Ebben az iratban a puszta neve - a diakritikus pontok következetes elhagyása miatt - Csege, Cseke, Csiki alakoknak is olvasható. A következő iratban szereplő' alak a Csenge olvasatot valószínűsíti, ugyanott a magyar feljegyzésben Gyingyik áll. Mihály telek: ma Jásztelek. Hatvan, 26. März—

4. April 1677. Des Hatvaner kadh Ahmed hüccet. Drei Einwohner von Hatvan, Osman bey, Murád sipahi und Osman sipahi, strengen einen Prozeß gegen die Vertreter von Jászberény an: Sie verlangen die Übergabe einer Wüstung und einer Mühle, deren Besitz ihnen ein Sultansberat bescheinigt. Die Jászberényer beschwören, daß es am Rande der Stadt keine solche Wüstung und keine Mühle gäbe, daher könnten sie den Anklägern derartiges nicht überlassen. Das Gericht schließt die drei Soldaten von der weiteren Prozeßführung aus. 144. Muszli egri pasa a hatvani kádinak Eger, 1677. június 1. A seriat letéteményese: hatvani kádi - akinek szaporodjanak erényei! —, arról értesítünk, hogy korábban a hatvani záimok és szpáhik közül Oszmán záim, Murád szpáhi és egy másik Oszmán szpáhi elpanaszolták az egri dívánban, hogy az adománylevelükben és deftermásolatukban feltüntetett, a Mihálytelek nevű falu földjén fekvő Csenge nevű puszta és a Takács András malmának nevezett malom Jászberény rajainak tulajdonában van, akik vonakodnak tizedet és adót fizetni utánuk. Panaszukra rendelet született, hogy a seriat törvényszékének bevonásával tartassék vizsgálat, s állapíttassák meg, hogy valóban van-e a nevezetteknek ilyen pusztájuk és malmuk. Most lezárult az igénylők pere a herényiekkel, s ennek során [a török birtokosok] nem tudtak bizonyítani. A pernyertes Jászberény városa bírósági végzést kapott arról, hogy a puszta és a malom ismeretlenek. Jelen rendeletünk vétele után többet ne engedd, hogy a nem létező és bebizonyítatlan puszta és malom miatt a herényieket bárki zaklassa. Ne hagyd, hogy a fényes seriat ellenére az ügybe bárki beavatkozzék! így rendeltetett. Kelt az 1088. évi rebi-ül-ewel havának 29. napján. A pecséten: Muszli. A hátlapon magyarul: Anno 1677 die 2 mensis junii. Az mihály telkiekkel az minemű pörben voltunk Gyingyik nevű puszta felől, arról való kiadatott cédula az hatalmas egri pasátul és az egri díványos uraktul. Balog György uram bíróságában. Erlau, 1. Juni 1677. Der beylerbeyi von Erlau, Musli, an den kadi von Hatvan. Er berichtet über den unter nr. 143 erwähnten Prozeß und weist an, nicht zuzulassen, daß die Jászberényer wegen der nichtexistierenden Wüstung und Mühle behelligt werden. 158