Szabó Ferenc: Öcsöd története dokumentumokban 1715-1960 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 10. (Szolnok, 1987)
22. 1848. szeptember 16. Boczkó Dániel országgyűlési követ levele az öcsödi elöljárókhoz a bor- és szölődézsma eltörléséről, továbbá az önkéntes honvédtoborzás támogatásáról Tisztelt Bírák Uraimék! Sietek Önöket Uraim tudósítani, hogy a Képviselő Ház tegnapi ülésében a Bor és Szőlő Dézsma az egész Országban kárpótlás mellett el töröltetett. A kárpótlás módja iránt, mely a Szőlő-Birtokosokra nézve terhelő nem lesz, még ezen Ország Gyűlés folyamatja alatt meg fog tétetni a szükséges intézkedés. Minthogy a Szüret ideje közelget, szükség a Lakosokat értesíteni, hogy már e folyó évre sem tartoznak Bor- vagy Szőlő Dézsmát adni. Hogy ha pedig Haszonbérleti Szerződés következtében a Bor és Szőlő Dézsma az illető földes Uraságnak természetben kiadatni nem szokott, nem tartozik a község már a folyó évre is a Bor- és Szőlő Dézsmáért pénzbeli váltság díjjt fizetni. Reményleni lehet, hogy még ezen Ország Gyűlés folyamatja alatt is meg fog történni az úgy nevezett Regálék iránti szükséges intézkedés. A hon-árúló Jellasich Magyar Országba már bé ütött. Szükség a fegyver fogható Lakosokat a Haza védelmére fel szólítani. Legyenek szívesek Bírák Uraimék a magokat önként ajánlkozók neveit feljegyezni, s azok száma iránt engemet tudósítani. Minden jóknak szives kívánása mellett maradtam Önnek szíves jó akaró szolgája Boczkó Dániel képviselő Egyoldalas tisztázat. Kivül címzés: „Öcsöd Helysége tisztelt Elöljáróinak Öcsödön." BML Öcsöd község iratai 34/1848. A választójogosultaknak 1848. június 15-én Öcsödön is lebonyolított összeírása után tartott képviselőválasztás során az orosházi választókerület — amelybe Öcsödöt besorolták — Boczkó Dánielt küldte az országgyűlésbe. Boczkó 1789-ben Szarvason született, apja Tessedik Sámuel lelkésztársa volt. Jogot végzett, uradalmi ügyészként dolgozott. A reformkor megyei közéletének ismert liberális személyisége. Öcsödön is volt egy háza. Mint képviselő tevékenyen dolgozott. A Jellasics-betörés hírére ötezer forintos alapítványt tett a rokkant katonák segélyezésére. 1848 szeptemberétől Békés és Arad megyék kormánybiztosává nevezte ki az Országos Honvédelmi Bizottmány. A szabadságharc ügye mellett végig kitartott, Aradon az országgyűlés utolsó ülésén is jelen volt. 1850-ben az osztrák hadbíróság halálra ítélte, egy év múlva az ítéletet tízévi várfogságra változtatták. 1856 decemberében szabadult Kufsteinből. 1861-ben és 1865—1868-ban Békéscsaba követe volt, egyben az országgyűlés korelnöke. 1870ben halt meg csabacsűdi birtokán. A bor- és szölődézsma a földesúri jog alapján illette meg 1848 előtt a birtokosokat. A levélben említett regálék a földesúri jogon gyakorolt más haszonvételeket (bor- és 73
