Szabó Ferenc: Öcsöd története dokumentumokban 1715-1960 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 10. (Szolnok, 1987)

világháború árnyékában — községünk életét is a nagy társadalmi feszültségek, a dolgos kezű rétegeket sújtó nyomorúság, a haladás itt-ott felcsillanó mozaikjai ellenére az elmaradottság jellemezte. A földtelenséggel, a munkaalkalmak hiányával, a termelés konzervatív jellegének gondjaival sem az államrend, sem pedig a helyi hatalom viselői nem tudtak, nem is akartak megbirkózni. Könnyebb volt az elnyomás durva vagy kifinomult módszereihez nyúlni. A község felszabadulása utáni négy évtized alatt megtett történelmi út nem volt olyan sima, mint kezdetben látszott. A hatalom megragadása, az 1945. évi földreform végrehajtása után — mindig a fejlődés, az előrelépés, a dolgozó tömegek érdekét keresve — nem kevés erőfeszítés, próbálkozás után jutottunk el a korszakjelző fordulathoz: az MSZMP lenini politikájának szellemében Öcsöd termelőszövetkezeti községgé válásáig. Kiadványunk a történelmi távlatból történő biztosabb megítélés érdekében ezzel a nagy fontosságú eseménnyel zárja a község múltjának bemutatását. 1960-tól kezdődően, a szocialista építés folyamatában, Öcsöd életében addig elképzelhetetlen arányú, a lakosság egészének javát szolgáló fejlődés bontakozott ki, amelynek megörökítése már nem ennek a könyvnek a feladata, de a mi kötelességünk. Ez a kis kötet Öcsöd forrásainak legfontosabb csoportjából, a fennmaradt gazdag levéltári anyagból kiválasztott és módszeresen feldolgozott, részletes községtörténeti bevezetővel ellátott dokumentumokat közöl. A közreadott iratok és más szemelvények Öcsöd múltjának az alapforrásait jelentik. Az egykorú dokumentumok a hiteles tényközlés mellett sok színnel érzékeltetik a régebbi és újabb korok levegőjét, szemléletét, gondolkodását. A hivatalos fogalmazású jegyzőkönyvek, kérelmek, jelentések mögött ott lüktet a hajdani élet. A kiadvány elsősorban a Békés Megyei Levéltár, jórészt pedig a Szolnok Megyei Levéltár anyagára támaszkodik, megjelentetése a Szolnok Megyei Levéltár sorozatában és áldozatvállalásával, továbbá a Békés Megyei Tanács V. B. Tudományos-Koordinációs Szakbizottsága és Öcsöd Nagyközség Tanácsa segítségével történik. A szerző a Békés megyei múzeumok igazgatója, előzőleg az 1950 előtti öcsödi iratokat őrző levéltár élén állt. Ez a két megyét, a két megye kutatási intézményeit összekapcsoló és Öcsödhöz kötő vállalkozás egyben községünk történeti sorsának egyik állomását is kifejezi: Községünk 1950-ig Békés megyéhez tartozott, azóta Szolnok megye része. A nagyüzemi mezőgazdaság kialakulása, az iparfejlesztés átformáló hatása előtt Öcsöd kapcsolatai megoszlottak, egymást keresztezték. Az utóbbi évtized fejlődése a vonzásviszonyokban egyértelműbb hely6