Szabó Ferenc: Öcsöd története dokumentumokban 1715-1960 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 10. (Szolnok, 1987)
privilégium = szabadalomlevél, itt: a céh engedélyezését jelentő királyi szabadalomlevél A Helytartótanács 1830. december 20-án értesítette a vármegyét a kért privilégium kiadásáról. (BML Ugyanott 8/1831.) Ágoston János 1827-ben megjelent tanulmánya szerint akkor mindössze 38 kézműves volt Öcsödön, „külömbféle művű kontárok". Az öcsödi iparosok kis száma magyarázza, hogy nem szakmai, hanem inkább területi alapon kívántak szervezkedni. A megalakult céh — amelynek jegyzőkönyvéből a következőkben szemelvényt adunk — a községben leginkább képviselt szakmákat egyesítő közös céh lett. 14. 1830. szeptember 12. A reformkori paraszti árutermelés dokumentuma: Pesti kereskedőkkel kötött szerződés az öcsödi gyapjú eladására Alól írtak adjuk tudtokra kiknek illik, hogy mi közöttünk Öcsöd Helységének Elöljárói és Falk Lázár és annak fia Joseff Pesti betsületes Kereskedők közt mái alól írt napon következő egyesség történt. Egy részről mi Ötsöd Helységének Elöljárói a Helybeli Juhos Gazdákkal egyetemben fel vettünk a nevezett Kereskedőktől foglalóképpen a közelebb következő 1831. Esztendei ezen egész Helységbéli Magyar Gyapjúra is Kétezer, a Német Gyapjúra is Kétezer forintokat váltóczédulában, következő határozások mellett. 1-ör. A Magyar Gyapjúra nézve: Amint Gyoma, Szarvas Városokban és Endrőd Helységében a Magyar Juh Gyapjúnak mázsája a bé állandó 1831-ik esztendőben közönségessen, az az a Községek Házánál tejendő alku mellett el kelénd, azonn 3 Helyek közt a leg felsőbb ártól számítván egy váltó forinttal alább tartoznak a Kereskedő Urak a mi Helységünkbéli Magyar Gyapjúnak mázsáját által venni. 2-or. A Német Gyapjúra nézve: A Német Gyapjút pedig Helységünkben ugyan tsak mázsa számra Endrőd és Szent-András Helységekbéli két nyírésű gyapjú árához hasonlítva (az egy nyírésű és fáinabb fajokat ide nem értvén) a felső áron kötelesek a Kereskedő Urak által venni. 3-or. Mind a két féle Juhok jól meg usztattatván, a Gyapjút jól meg tisztulva és ki száradva bé kötözetlen fog a Helység Háza udvarában a Helység Táblás Mázsáján meg mázsáltatni. 4-er. A jól meg nem úsztatott, ki nem szárasztott, szóval illendőképpen el nem készített gyapjút nem tartoznak a Kereskedő Urak által venni. 5-ör. Minden 100 fontra szokás szerént 2 font reáadás lészen, 75 fontra 1 1/2, 50-re 30-ig 1 font, azon alól 1/2 font fog adódni. 6-or. Nem lészen szabad a Lakosoknak sem idegen gyapjút a Helységbe bé hozni, sem innét másuvá ki vinni, vagy helyben más Kereskedőnek eladni. Más részről Mi Pesti Kereskedők Falk Lázár és Joseff a fellyebb mondott hasonlítás és feltételek mellett Ötsöd Helységebéli 1831-ik esztendői Magyar 62
