Szabó Ferenc: Öcsöd története dokumentumokban 1715-1960 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 10. (Szolnok, 1987)

109 Balogh István: Az alföldi tanyás gazdálkodás. = A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848—1914. II. köt. Bp. 1965. 440—441. p.; 1930. évi népszámlálás I. M. Stat. Közi. új sor. 83 köt. Bp.1932. 319. p. 110 M. Stat. Közi. új sor. 2. köt.: 1900. évi népszámlálás II. Bp. 1904. 554—557. p.; 71 köt.: 1920. évi népszámlálás II. Bp. 1925. 116—117. p.; 86. köt.: 1930. évi népszámlálás II.Bp. 1934. 42 —43. 162—163. p.; 1941. évi népszámlálás I. Foglalkozási adatok községek szerint. (Történeti Statisztikai Kötetek) Bp. 1975. 296—297, 454-^155. p.; 1949. évi népszámlálás 8. A foglalkozási statisztika részletes eredményei. Bp. 1950. 410—413. p. 111 Szolnok megye fontosabb adatai 1956. Szolnok, 1957. 112 Csipes Antal: Békés megye élete a XVI. században. Békéscsaba, 1976. 81—85. p. 113 A táblázat forrásai: Palugyai 1.1855.275. p. Magyarország művelési ágak szerinti terjedelme és földjövedelme. Buda, 1865. 64—65. p. A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája I. Az összeírás főbb eredményei községenként. Bp. 1897. 430. p. Tolnay Gábor 1975. 172. p. M. Stat. Közi. új sor. 105. köt. Magyarország mezőgazdaságának főbb üzemi adatai az 1935. évben i. m. 300. p. Mezőgazdasági Statisztikai Adatgyűjtemény 1870—1970. Földterület. Bp. 1972. 114 BML Öcsöd ir. 651/1883. 115 BML Öcsöd ir. 5244/1933. 116 Öcsöd története, id. munkaközösségi kézirat, 16. p. 117 Ágoston J. 1827. 19. p., Fényes Elek: Magyar országnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistical és geographiai tekintetben, IV. köt. Pest, 1839. 28—29. p. Magyar Lexikon XIII. köt. Bp. 1883. 289. p. us Varga János: A földközösség megerősödése és bomlása a 18. században. = Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon 1711—1790. Szerk.: Spira György. Bp. 1952. 44. P119 A táblázat forrásai: BML Békés vm. főisp. ir. 4682/1866. alapszám. BML Békés vm. alisp. ir. IV. 292/1882. alapszám. Öcsöd ir. 60/1945. alapszám. Szolnok megye fontosabb adatai 1956. i. m. 120 BML Öcsöd ir. 60/1945. alapsz. 121 Öcsöd története, id. munkaközösségi kézirat, 42—43. p. 122 BML Békés vm. Közig. Biz. ir. 33/1886, 895/1894, 248/1901. alapszámok. 123 BML Öcsöd ir. 1965/1942. 124 Ágoston J. 1827. 19. p. 125 A táblázat forrásai: Ember Győző 1977. BML Feudáliskori összeírások 56., 172., 161. Békés-Csanádi Megyehatóság ir. 1986/1850. alapsz. Szarvasi járási főjegyző ir. 215/1945. alapsz. Mezőgazdasági Statisztikai Adatgyűjtemény 1870—1970. Állatállomány. Bp. 1972. Említést érdemel egy korabeli becsült adat is: 1866-ban 1200 ló, 1000 szarvasmarha, 800 sertés, 3000 juh szerepel egy községi jelentésben. (BML Békés vm. főisp. ir. 4682/1866.) 126 Ember Győző, 1977. 56. 127 BML Öcsöd ir. 3/1780. Békés vm. nemesi közgy. ir. 607/1820. 128 BML Öcsöd képv. test. jkv 1864. nov. 4., 1865. ápr. 18. 129 BML Öcsöd ir. 36/1838, 41/1838. 130 BML Feudáliskori összeírások, Ö. 53. 131 BML Uo., Ö. 56. 132 BML Uo., Ö. 172. Implom J. 1971. 229. 133 Hanzó Lajos: Az iparfejlődés néhány kérdése Békés megyében a XIX. században. = Kőrös Népe II. Békéscsaba, 1957. 90—91. p. 134 BML Békés vm. nemesi közgy. ir. 1664/1830. Helytörténeti Gyűjtemény, Öcsöd: Az öcsödi kovács, kerékgyártó, lakatos és asztalos céh jkv 1831-től. 135 BML Békés vm. alisp. ir. I. 458/1882. alapsz. Az egyesült társulatba egy későbbi jelentés állítása szerint külön-külön céhként olvadtak be a szűcsök és szabók, a takácsok, a csizmadiák. Ez tévedés lehet. 136 BML Békés vm. alisp. ir. 12806/1900. alapsz. 137 BML Öcsöd képv. test. jkv 39/1876. 34