Szabó Ferenc: Öcsöd története dokumentumokban 1715-1960 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 10. (Szolnok, 1987)

ennek megfelelően 9 belterületi és 4 tanyai iskola működött Öcsödön, ugyanannyi tanítóval.

164 1932-ben a faluban 730, a tanyavilágban 293 volt az iskolába járó gyerekek száma. A hatosztályos elemi iskolának többnyire az alsó négy osztályát végezték el.

165 A református egyház tulajdonában lévő iskolák fenntartásához — különösen a tanyák közöttiek működtetéséhez — a község jelentős összeggel (az első világháború előtt évi háromezer koronával, 1931-ben évi kétezer pengővel) járult hozzá, átvenni azonban nem akarta őket.

166 1932-ben a református egyházközségnek már megoldhatatlan terhet jelentett az iskolák fenntartása. Miután az állami kezelésbe történő átadás nem volt járható út, nagynehezen sikerült megállapodni a politikai községgel az iskolák költségeinek 50—50 %-os viselésében.

167 1942-ben felmerült polgári iskola felállításának terve, de a háborús idők miatt nem valósulhatott meg.

168 Az iskolázás sok nehézség árán elért eredményeit, a pedagógusok erőfeszítéseit, a közösségi törődést mutatja, hogy a hat évnél idősebb lakosok körében 1941-ben 7,5 %-ot, 1949-ben 4,3 %-ot képviselt az írni-olvasni nem tudók aránya.

169 1941-ben 35 főnek, 1949-ben 64 főnek volt a községben érettségi bizonyítványa, s 16 személynek felsőfokú iskolai végzettsége. A felszabadulás után az oktatásban gyors változások bontakoztak ki. Már az 1945/46-os tanévben megkezdték az általános iskola kiépítését, amely az 1948/49-es tanévtől vált teljessé. Az 5—6. osztályokban az 1946/47-es tanévtől elindult a szakrendszerű tanítás,

170 a felső tagozatban. Az iskolák államosítása előtti esztendőben a belterületen a református iskolában 15 tanító, a külterület négy iskolájában öt tanító dolgozott.

171 Az 1948-ban végrehajtott államosítás során a községi óvoda (2 tanteremmel és egy lakással), a református iskola (a község belterületén 9 tanteremmel és hét tanítói lakással, a tanyavilágban 3 tanteremmel és 3 lakással), továbbá egy tanteremmel és egy tanítói lakással a volt zsidó egyházi iskola került állami fenntartásba.

172 A tanyavilág két iskolája már előbb állami fenntartásban működött. Az államosítás után nagy erőfeszítésre volt szükség a szakrendszerű oktatás teljessé tételéhez, a tanyai iskolákban pedig a nyolcosztályossá fejlesztéshez. 1951-től a külterületi iskolák két tanerősek lettek (ekkor 25 Í volt a tanyai kisdiákok száma). A tanyai iskolák 1964-től kezdve szűntek meg, a lakosság beköltözése nyomán. A belterületi tanulólétszám 1956-ban 671, 1961-ben pedig 802 volt. A nevelők száma 1956-ban 29,1957-ben 32. Az 1962 őszén átadott új nyolctantermes iskola minőségi fejlesztést hozott. 1963 őszétől 1971 nyaráig az általános iskola keretében (közös igazgatással) gimnáziumi oktatás is folyt Öcsödön, a középiskolai képzés kötelezővé tételét célzó törekvések keretében.

173 A község iskolán kívüli művelődésének összefogása a kiegyezés tájékáig a református egyház, a papok és a tanítók munkájával valósult meg, részben vallásos, másfelől a jobb gazdálkodást előmozdító célzattal. Ez utóbbihoz tartozott a kertészkedés népszerűsítése, a közegészségügyi felvilágosítás, az előbbihez az erkölcsnevelő tevékenység. A lakosság viselkedési normáit a vármegyei és a helyi közigazgatás az egyházzal közösen igyekezett megszabni, a földesúrral összhangban. A szabályozások a kiegyezés után megfogytak, de még 1873-ban is szigorúan tiltotta a község az utcai dohányzást (a tűzveszély miatt, elég magas bírságokkal), amely akkoriban „a serdülő ifjúság közt 28