Szabó Ferenc: Öcsöd története dokumentumokban 1715-1960 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 10. (Szolnok, 1987)

Külön kiemeljük a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagság számának alakulását: 1949 őszén: 27, 1953-ban: 432, 1954-ben: 422, 1955-ben: 697, 1957. március: 275, 1960. március: 1419.

111 7. A mezőgazdasági termelés A község területén élő népességnek már a középkorban is a mezőgazdaság volt a megélhetési forrása. Az 1559-ből és 1563-ból fennmaradt tizedjegyzékek a mai község területére eső középkori Veresegyháza tében bizonyítják a jelentős gabonatermesztést.

112 Az öcsödi gabona jórésze a gyulai várba került. Az 1714. évi visszatelepedés után egy évszázadig az állattartás volt a községben a pénzhezjutás, a felhalmozás erősebb ágazata, a földművelés csak az önellátást szolgálta. A napóleoni háborúk táján nyomult előre a gabonatermesztés, a marhatartás lassan visszaszorult, ugyanakkor megnőtt a lovak száma, továbbá a gyapjúhozamra épülő pénzbevételt szolgáló juhtartás. A gabona elsődlegessége, a takarmánytermesztés másodlagossága a kisüzemi gazdaságokban az 1950-es évek végéig megmaradt a földművelésben. Az öcsödi határ kiterjedése és művelési ágak szerinti megoszlása az alábbiak szerint fejlődött:

113 Művelési ág (kat. holdban) 1851 1865 1895 1920 1935 1962 összesen szántó rét legelő erdő szőlő, kert terméketlen 22 127 8 573 2 176 10 197 85 1 100 20 606 8 604 2 188 8 638 80 1096 21411 14 795 2 705 2 333 131 1447 20 910 17 149 1071 1438 31 163 1058 20 949 16 532 1073 1963 29 193 1 159 18 019 12 142 729 1300 1653 291 1903 A szántóterület növekedésében az 1850-es évektől az 1890-es esztendőkig végrehajtott ármentesítő és vízszabályozó munkák játszották a döntő szerepet, de hasonló része volt benne az 1865-ben történt legelőfelosztásnak is. Az árvizek által időnként veszélyeztetett terület kiterjedése a szabályozások előtt 14 003 kat. hold volt.

114 A terméketlen szikes részek digózással történő javítása — állami segítséggel — az 1930-as évek elején 45 kat. holdon történt meg.

115 Ez a munka a felszabadulás után is folytatódott. A tudatos erdőtelepítés a földreform során e célra juttatott földön — 480 kat. hold sziken — 1946-ban kezdődött.

116 Öcsödöt több régi leírás emlegeti úgy, hogy a legjobb Békés megyei búza termőhelye volt.

117 A paraszti gabonatermesztés arányait már a 18. század végén az árugabona növekedése diktálta: 1795-ben olyan telkesjobbágy is akadt Öcsödön, aki nyolc szekér gabonát tudott eladni.

118 A kalászosok túlsúlya a legutóbbi évtizedig megmaradt a vetésterületben:

119 22