Szabó Ferenc: Öcsöd története dokumentumokban 1715-1960 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 10. (Szolnok, 1987)

//. A napirend tárgyalása: A napirend első pontja: A VB-elnök jelentése a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről. Az előadó ismerteti az előterjesztést: A mai nap történelmi jelentőségű Öcsöd község történetében. Eljutottunk a mai napon községi viszonylatban ahhoz, amikor megszűnik az ember ember által való kizsákmányolása. Gigászi harcok közepette értük el azt az eredményt, hogy Öcsöd község dolgozóinak, illetve dolgozó parasztságának 89 %-a 1959. február hó 28-án a szocialista alapelvek alapján a szocialista gazdálkodás útját választotta ... Emlékezhetünk vissza azokra az időszakokra, amikor az 1920-as évek végén, az 1930-as évek elején kénytelenek voltak a község kisparasztjai és agrárproletárjai azért, hogy harmados kukoricát kapjanak részes művelésre, még külön robotot tölteni a nagygazdáknak, és szinte kegyeit keresni a nagygazdáknak, hogy a következő évekre is biztosítani tudják a munkalehetőséget maguk és családtagjaik számára. Igen sok dolgozó került abba a kényszeredett helyzetbe, hogy gyermekeit kivette az iskolából április hónapban azért, hogy kiskanásznak adja oda, avagy libapásztornak, mert nem tudta biztosítani családja részére a szükséges ellátást, még a létfenntartáshoz legfontosabbat sem: a kenyeret vagy a szükséges ruházatot. Igen sok keserű emlékeink vannak mindannyiónknak arról az időről, amikor a községi elöljáróság az 1930-as évek elején ínségmunkát indított be Öcsöd községben is, ahol 80 filléres napszám mellett, nehéz kubikmunkával tudta biztosítani a családfenntartó édesapa a létfenntartáshoz legszükségesebbeket. ... Nem az a cél ezzel, hogy azokat a keserű napokat újból felidézzük, hisz általában véve 20—25 év távlatából sem valami jó érzés ezekre az időkre visszagondolni és emlékezni. De mégis szükséges volt róla beszélni és felemlíteni ezen történelmi jelentőségű napon, hisz úgy is jellemezhetnénk ezt a mai napot, hogy a jobbágyfelszabadulás óta ehhez hasonló nemigen történt. (Megemlékezett az előadó hazánk és a község felszabadulásáról, a Szovjetunió segítségéről, a munkás-paraszt szövetség jegyében végrehajtott földreformról, amely Öcsödön több mint 900 családot érintett, méltatta a kommunisták vezető szerepét.) Tizenegy esztendő telt el azóta, amikor Kecskeméten nagygyűlésen elhangzott Rákosi elvtárs beszéde a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatban. A kecskeméti nagygyűlés óta termelőszövetkezetek alakultak, és igen komoly gazdasági eredményeket értek el. Bár ezek a gazdasági eredmények félsikerek voltak, mivel egyes községeken belül a kezdeti időben csak kezdeti eredmények mutatkozhattak, egy része a községnek továbbra is kapitalista módon gazdálkodott, egy része pedig közös, nagyüzemi gazdálkodást folytatott. Igen nagy mértékben hátráltatta Pártunk és Kormányunk gazdaságpolitikáját a mezőgazdaság fejlesztésével és szocialista átszervezésével kapcsolatban a több esetben megismétlődő ellenforradalmi megnyilvánulás. Hátráltatta az 1953. évben lezajlott Nagy Imre-féle politika, amikor a már meglévő termelőszövetkezetekből a helytelen politikai irányítás nyomán tömegével léptek ki dolgozó parasztjaink, megbénították a közös gazdálkodás menetét. Nagy mértékben hátráltatta az 1956-os ellenforradalmi cselekmény, amikor az ellenforradalmi elemek nyomására feloszlottak termelőszövetkezeteink, nem egy helyen széthurcolták a termelőszövetkezet közös vagyonát, eszmei zűrzavart okoztak a becsületesen gondolkodó és dolgozó 152