Szabó Ferenc: Öcsöd története dokumentumokban 1715-1960 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 10. (Szolnok, 1987)

ÖCSÖD TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA 1. A település természetföldrajzi jellemzői A Hármas-Körös bal partján, a folyó egyik holtágát körülölelő település a megye déli részén. A külterületét kettémetsző Hármas-Körösnek a szabályozások előtt több mint húsz kanyarulata volt az öcsödi határban. Az északi határrészt Túlakörösnek hívják. A Körös-meanderek szabdalta területen a magasabb hátakon jó lösztalaj, az alacsonyabb részeken kötött réti agyag, a rossz lefolyású pontokon szik is található. Általában jó termőhelyi adottságokkal rendelkezik, bár a csapadékszegény zónába esik.

1 Területe 18 019 kat. hold (10 372 hektár).

2 2. A község nevének változásai, eredete 1555: Eched Cumanorum, 1558: Ecyed, 1559: Echet, 1634: Eöczöd, 1642: Eöczöd, 1715: Öcsöd, 1738: Ecsed, 1772: Eöcsöd.

3 Mai köznyelvi használata: Öcsöd. (A múlt század közepén a szűkebb környéken Váncsod, Keserű, Kosároldal néven is emlegették a községet.

4

) Nevét, amely a személynévi használatú magyar öcs~ecs rokonságnévből alakult,

5 első birtokosától nyerhette.

6 3. Régészeti, néprajzi jellemzés A folyóközeli árvízmentes peremen, a kiemelkedő hátságokon már az új kőkorban (i. e. 4300—2400) emberi települések voltak, amelyek az ún. Köröskultúrához tartoztak. A múlt század végén Öcsöd területén is megindult régészeti feltárások során a Mogyoróshalmon nevezetes kőkori leletet találtak: egy emberformájú edényt, amely „Szentesi Vénusz" néven a szentesi múzeum egyik büszkesége lett. A határ számos pontjáról előkerült neolitikus leleteket szintén a szentesi múzeum tárta fel.

7 Az utóbbi években ÖcsödKovácshalmon több intézmény összefogásával nagyszabású komplex régészeti feltárás folyik, kiemelkedő fontosságú neolitikus leletekkel; egyúttal Árpád-kori sírok is napvilágra kerültek. A községnek ma már csak a Körös-holtág melletti központi része árulja el, hogy Öcsöd a 19. század eleji rendezésig ún. kertes település volt.

8 A reguláció óta lényegében sakktáblás. Az öcsödiek hagyományos népi kultúrája a Körös menti és nagykunsági református magyarság jellemző vonásait hordozza, azon túl különösebb sajátossága nincsen. Egyes régebbi szerzők az öcsödieket gyakran perlekedő, veszekedő hajlamú embereknek tartották.

9 Kiemelkedő volt a falu nagy 11