Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)

A földbérlőszövetkezeteket sokkal inkább politikai, mint gazdasági megfontolások alapján hívták életre. Termelőmunkájuk feltételei rendkívül hiányosak voltak. Többségük termelőeszközzel alig vagy egyáltalán nem rendelkezett. Felszerelést és állatot a földek birtokbavételével együtt csak a kisebb részük kapott az előhaszonbérleti eljárás által érintett gazdaságok állományából. A nagyon hiányosan felszerelt vagy termelőeszközzel egyáltalán nem rendelkező földbérlőszövetkezetek saját erőből képtelenek voltak számottevő működést kifejteni. Tevékenységük megindításának és folytatásának feltétele volt a külső segítség. Az alapvető talajmunkát a gépállomások végezték el számukra. A szántási díjat, a vetőmag és műtrágyabeszerzés fedezetét az e célra az Országos Szövetkezeti Hitelintézet (OSZH) által nyújtott hitelek jelentették. A kedvezőtlen gazdasági feltételek és az agrárpolitika változásai — mindenekelőtt a gyors ütemű kollektivizálás napirendre tűzése

41 — által diktált új feltételek más irányba terelték a földbérlőszövetkezetek további sorsát 1948/49 fordulóján, mint azt néhány hónappal korábban előre jelezték. A szervezetileg még meg sem szilárdult szegényparaszti társulások jelentőségéről egyre kevesebb szó esett. 1949 elején a szövetkezet szervezői tevékenység előterében mezőgazdasági vonatkozásban már csak a termelőszövetkezeti csoportok szerepeltek. A földbérlőszövetkezetek és -csoportok is ezekkel kapcsolatban kerültek szóba. „A földbérlőszövetkezetek perspektívája az legyen, hogy a termelőszövetkezeti csoportból önálló termelőszövetkezetek alakuljanak és a földbérlőszövetkezet tevékenységét a külön-külön gazdálkodó tagjaival kapcsolatban a földművesszövetkezet földbérlő csoportja vegye át" — olvashatjuk egy február 5-én keltezett előterjesztésben.

42 Május közepén a földbérlőcsoportok fő célját abban jelölték meg, hogy működésükkel segítsék elő az új termelőszövetkezeti csoportok kialakítását.

43 1949 tavaszán a földbérlőszövetkezetek és -csoportok szervezeti kérdései teljesen elvesztették jelentőségüket. Leálltak az ilyen célú vizsgálatok, abbamaradtak a cégjegyzési eljárások is. A debreceni kerületi szövetkezeti főfelügyelőség 1949. március 28-i jelentése szerint „utasítás szerint" nem foglalkozhatnak a földbérlőszövetkezetek kérdésével.

44 Lezárult az első — gazdasági szempontból eleve korlátozott, társadalmi hatásában ellentmondásos, jószerével csak a „kulákkorlátozás" céljait szolgáló —, a mezőgazdaság átalakításában csak epizódszerephez jutott szövetkezésszervezési kampány.

45 Agrárszövetkezeti vonatkozásban egyedüli számottevő feladattá a közösen gazdálkodó termelőszövetkezeti csoportok kialakítása vált. A földbérlőszövetkezetek és -csoportok létrehozásakor a szervezőket az a törekvés vezette, hogy a kollektív gazdálkodás megkezdésére ösztönözzék a jelentkező41 Vö.: ORBÁN Sándor: Két agrárforradalom Magyarországon. Bp. 1972. 72. 42

SZOT KL MEDOSZ 1949-71. 43

Uo. 1949-70. 4 UMKL Debreceni kerületi szövetkezeti főfelügyelőség 145/1949. 45 , , , Vö.: FAZEKAS Béla: A mezőgazdaság szocialista átszervezésének kezdetei 1945-1950. Statisztikai Szemle 1973/10. 990-991.; SZAKÁCS S. 1973. 22-23. 21