Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)

ennek megvalósítása érdekében a gépi művelés megszervezésében, valamint termelési szerződések létesítésében közreműködjék, vagy ezek létrejöttét közvetlen kötelezettség vállalásával előmozdítsa," a mezőgazdasági termeléshez szükséges beszerzésekről gondoskodjék, mezőgazdasági terményeket és termékeket feldolgozzon és értékesítsen, a födreformmal juttatott vagyonát tagjai javára kezelje és hasznosítsa, „a szőve* kezet tulajdonát képező, illetőleg a szövetkezet által bérelt mezőgazdasági ingatlanon tervszerű gazdálkodást folytasson", működési körzetének lakosságát „nyílt árusítási üzlet útján is" ellássa. A kormányrendelet az általános falusi szövetkezetek számára igen széles körű feladatrendszert jelölt ki. Az 1948 augusztusában célul kitűzött tevékenységi kör azonban ténylegesen nem alakulhatott ki. Az 1948 tavaszán-nyarán megfogalmazott programnak megfelelő szervezeti keretek létrehozására ugyanis csak 1948/49 fordulóján került sor, s időközben az agrár- és szövetkezetpolitikában fordulat következett be. 3. A termelőszövetkezeti szervezés megindítása Az 1948 tavaszán megfogalmazott szövetkezetpolitikai tézisek szerint akkortájt a termelőszövetkezetek tömeges létrejöttének feltételei még nem adottak, ezért „a szövetkezeti termelés megszervezése során az irányt nem a termelőszövetkezetek magasabb formáira való gyors áttérésre kell venni, hanem a szövetkezeti termelés alsófokú, egyszerűbb formáinak minél szélesebb arányú megszervezésére."

35 Az MDP Központi Vezetőségének június 30-i ülésén viszont Rákosi Mátyás már arról beszélt, hogy „előtérbe toltuk" a termelőszövetkezeteket.

36 A szövetkezeti közös termelés általános elterjesztésének első kísérlete összekapcsolódott a gazdagparasztság korlátozására hozott intézkedésekkel és a szegényparasztság, elsősorban a nincstelenek földigényének — legalábbis részbeni kielégítésével, azok munkanélküliségének felszámolására, illetve csökkentésére tett lépésekkel, a megoldást ugyanis a nagybérletek igénybevétele, s azoknak a szegényparaszti termelői közösségek kezelésébe adása útján keresték. A gazdagparaszti kézen levő haszonbérleti területek szövetkezeti hasznosítására irányuló intézkedések előkészítése 1948 közepén zajlott le. Július elején törvényjavaslat készült a mezőgazdasági ingatlanok haszonbérletéről, s még abban a hónapban határozat is született a megvalósításra.

37 A törvényjavaslathoz kapcsolódva fogalmazták meg azt a tervezetet, amely a földbérleti kérdésről szólva leszögezte: „A jelenlegi rendezés során igénybevehető területeken lehetőleg meg kell akadályozni a széttagolt, egyéni haszonbérletek keletkezését, határozottan irányt kell venni a haladottabb típusú termelő szövetkezetek kialakítására és már most olyan gazdálkodási módokat kell bevezetni, melyek a tagok termelési tevékenységének legalább egy-egy döntő moz35

MKP-SZDP határozatok 1944-1948. 573. SIMON Péter: A magyar parasztság sorsfordulója 1946-1949. Bp. 1984. 99. 37

SZOT KL MEDOSZ 1948.; SZAKÁCS Sándor: A felszabadulás utáni negyedszázad agrárpolitikája (Kézirat). Bp. 1973. 22-23. 19