Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)

rendelkezniük.

9 Ekkor még úgy tervezték, hogy az első átalakítások 1949 őszén történnek meg. A megvalósulásra ténylegesen 1950-ben került sor. A szervezeti elkülönülést jórészt megelőzte a gazdasági kapcsolatok módosulása. A termelőcsoportok ügyvitelének és gazdálkodásának ellenőrzését egyre inkább a szakigazgatási szervek vették át. Az üzemtervek elkészítésében a Mezőgazdasági Igazgatósa mellett a gépállomások vettek részt, amelyek a szakmai oktatást is nagyrészt elvégezték. A fő kérdés azonban mindezek mellett is a földművesszövetkezeti eszközök átadása volt, részben a termelőcsoportoknak, részben a gépállomásoknak. Ez már 1949 első hónapjaiban is előforduló jelenség az év őszére gyakoribbá vált, s a későbbiekben általánosan megtörtént.

10 A jogi szétválasztás előkészítése az 1949 őszi felülvizsgálatok során megkezdődött. A kiküldött bizottságoknak akkor az is feladata volt, hogy megállapítsák: alkalmasak-e a vizsgált tszcs-k arra, hogy önálló termelőszövetkezetekké váljanak. A felülvizsgálatok befejezése után a Mezőgazdasági Igazgatóság a megyei pártbizottsággal egyetértésben 16 csoportot javasolt termelőszövetkezetté minősítésre. A vonatkozó jogszabály — a 133/1950 MT sz. rendelet

11 - megjelenése után a legalább 300 kh területű és 30 tagnál többel rendelkező III. típusú termelőszövetkezeti csoportok közül Szolnok megyében először 9-nek engedélyezték a földművesszövetkezettől független, önálló jogi személyként való működés lehetőségét jelentő termelőszövetkezetté alakulást. Ezek 1950. június 30-án már önálló termelőszövetkezetként szerepeltek a nyilvántartásban.

12 1950. június végén Szolnok megyében két l-es, egy Il-es és 101 III-as típusú tszcs, valamint 9 önálló tsz képezte a szövetkezeti termelés szervezeti keretét.

13 A gazdaságok túlnyomó többsége — 113-ból 110 — a teljesen közös gazdálkodást folytató termelőszövetkezeti formához tartozott. (Az önálló tsz és a III. típusú tszcs közötti különbség nem a művelés, a jövedelemelosztás módjában, hanem a jogi viszonyokban volt.) A vázolt eredmények elérésének a korábbiaknál nagyobb mértékben voltak részesei a tömegszervezetek, amelyek főleg a tavaszi hónapoktól fejtettek ki aktív tevékenységet a szövetkezeti szervezésben. A korabeli feljegyzések és értékelések 1950 elejére vonatkozóan még elégedetlenséget tükröznek, a február második felétől kezdődő időszakkal kapcsolatban viszont már kedvezőbb vélemények fogalmazódtak meg. A DÉFOSZ esetében az egykori dokumentumok a változás kiindulópontját az 9

SZOT KL MEDOSZ 1949 -71. Az 1949 őszi felülvizsgálati dokumentumokban találunk olyan utalásokat, hogy a felülvizsgáló bizottságok kezdeményezésére történtek termelőeszköz-átadások a földművesszövetkezctektől a termclőcsoportoknak. A MÉSZÖV által 1967-ben végzett kérdőíves felmérés adatai szerint 1949 és 1953 Között történt meg a földművesszövetkezeti mezőgazdasági termelőeszközök átadása a termelőszövetkezeteknek, illetve termelőszövetkezeti csoportoknak és a gépállomásoknak. MSZMP SZMB Arch. 39. f. 2. fcs. 173., 197. és 198. őc, valamint MÉSZÖV irattár, történeti gyűjtemény 32. Magyar Közlöny Minisztertanácsi és Miniszteri Rendeletek Tára 1950. május 7. 12

MSZMP SZMB Arch. 39. f. 2. fcs. 195. őe. 13., Uo. 77