Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)
A felülvizsgáló bizottsági jelentések több esetben jegyezték meg, hogy a tszcs-k és EPOSZ-szervezetek között a községben kapcsolat van. Erről tudósítottak a már említett tiszainokai Szabadság tszcs esetében is. 158 A jászfelsőszentgyörgyi Vörös Sarok tszcs-nél a felülvizsgáló bizottság javasolta, hogy az EPOSZ-szal „szoros kapcsolatot építsék ki". A javaslatot „a csoportértekezlet el is fogadta." 159 Voltak helyek, ahol a kapcsolat még hiányzott. Ezt tették szóvá pl. a jászjákóhalmi Béke tszcs esetében. 160 Az MNDSZ-ről a felülvizsgálati dokumentumokban csupán három esetben találunk — igen szűkszavú — említést. Ezek szerint a jászjákóhalmi Béke tszcs-nek „megvan" vele a kapcsolata, a jászapáti Velemi Endre tszcs női tagjai valamennyien a nőszövetségnek is tagjai, a jászfelsőszentgyörgyi Vörös Sarok tszcs-nél viszont még megoldandó feladat a kapcsolat kiépítése azMNDSZ-szel. 161 1949 végén az irányítószervek a korábbiaknál több kritikus megjegyzést tettek. A felülvizsgálatok során hibaként említették, hogy két kunhegyesi tszcs-nek nincs, a tiszaszentimrei tszcs-nek pedig csak „elég távoli" viszonya van a DÉFOSZ-szal. 162 A túrkevei DÉFOSZ-t azért bírálták, mert funkcionáriusai „gondatlanul kezelik" az I. típusú Petőfi tszcs-t. 163 Jászfelsőszentgyörgyön — a felülvizsgálók megállapítása szerint — azért nem minden tszcs-tag DÉFOSZ tag is, mert „a DÉFOSZ-szervezet a községben hanyatlóban van." 164 A kritikai megjegyzéseket illetően 1949 utolsó heteiben és 1950 elején említést érdemel, hogy azok általánosít óbb jellegűekké váltak. Amíg pl. a felülvizsgálati dokumentumok néhány konkrét esetet kivéve jónak, de legalábbis kielégítőnek minősítették a földművesszövetkezetek tszcs-kel fennálló viszonyát, addig az 1950. január 2-án a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztálya által adott jelentés már abban summázta a felülvizsgálatok tapasztalatait, hogy igen sok helyen laza a kapcsolat a földművesszövetkezet és a közösen gazdálkodók között. 165 A helyzet megítélésében mutatkozó különbség abból a súlypontáthelyezésből adódott, amely a tömegszervezetek feladatkörének értelmezésében az agrár- és szövetkezetpolitika részéről bekövetkezett, nevezetesen a politikai agitációs feladatok előtérbe helyezéséből. A változás 1950 elejére tehető, amikor a tömegszervezetek szövetkezeti mozgalommal kapcsolatos tevékenységében új szakasz kezdődött. 158 Uo. 159 Uo. 160 Uo. 161 Uo. 162 Uo. 197. és 173. őe. 163 Uo. 198. őe. 164 Uo. 197. őe. 165 Uo. 179. őe. 72
