Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)
„jó", s ugyanezt a megfogalmazást alkalmazták a felülvizsgálok — konkretizálás nélkül — a tszcs és a DEFOSZ viszonyának jellemzésére többek között a mezőtúri Haladás, a kisújszállási Ady, a jászjákóhalmi Béke és a tiszainokai Szabadság tszcs esetében. 141 Hasonlóan sommás értékelést jegyeztek fel a DEFOSZ-szál fennálló kapcsolatról a mezőtúri Petőfinél („szoros"), a karcagi Kossuthnál („elég jó") és a karcagi Dózsánál („meglehetős"). 142 Jászberényből olyan jelentés érkezett, amely szerint a DEFOSZ a helyi Petőfi tszcs-t „politikai és gazdasági vonalon segíti." 143 Több helyen azt jelölték meg a felülvizsgálatok során a kapcsolat legfontosabb jellemzőjeként, hogy a tszcs tagjai mind DEFOSZ-tagok is. Ilyen értelmű megállapítást tartalmaznak a korabeli dokumentumok a mezőtúri Ady, Rákóczi és Kossuth, a túrkevei Táncsics, Petőfi és Dózsa, az abádszalóki Béke, a tiszagyendai Vörös Csillag, a kenderesi Szabadság, a tiszaroffi Dózsa, a tiszasasi Rákóczi és a tiszaugi Petőfi, valamint a tomajmonostorai Petőfi tszcs esetében. 144 A DEFOSZ gazdasági szempontból fontos feladatának tekintette 1949 végén, hogy a kezdet nehézségeivel küzdő tszcs-k tagságának téli foglalkoztatást szervezzen és ezáltal azt kereseti lehetőséghez juttassa. A felülvizsgálatról készült jelentések szerint a mezőtúri Béke tszcs-nek a DEFOSZ „ígéretet tett", hogy a tagok téli foglalkoztatásához segítséget nyújt, a mezőtúri Táncsics tszcs esetében a DEFOSZ „a tszcs tagjait a munkalehetőségek biztosításánál előnyben részesíti", s a törökszentmiklósi Petőfi tszcs tagjai számára is szerez munkaalkalmat. A mezőtúri Sallai tszcs-nél már a DEFOSZ által biztosított munkalehetőséget is meg tudták jelölni „a közelben fekvő Halásztelken folyó nagy építkezésnél". Az irányító szervek az ilyen támogatást nem ellenezték, inkább támogatták, sőt volt ahol kezdeményezték. A szolnoki Szabadság tszcs-nél 1949. november 15-én maga a felülvizsgáló bizottság szögezte le, hogy azokat a tagokat, akiket a csoport nem tud foglalkoztatni, a DEFOSZ-on keresztül kell munkához juttatni. 1 ^ A szervezeti és gazdasági kapcsolatok mellett a politikai agitáció 1949 második felében még kevésbé volt jellemző. Az előbbiekben már említett mintacsoportokkal kapcsolatos tevékenység mellett a rendelkezésünkre álló feljegyzések csupán egy esetben tartalmaznak kifejezetten ilyen irányú utalást. Pusztakengyelről írta novemberben a felülvizsgáló bizottság, hogy a helyi MDP-titkár, a községi főbíró és a DÉFOSZ-irodavezető példája nyomán „megindult a belépés" a Sallai tszcs-be. 146 A DÉFOSZ-hoz hasonlóan a szervezeti és gazdasági kapcsolatok jelentették a domináns elemet a földművesszövetkezetek és a tszcs-k viszonyában is, amit a november 19-i tapasztalat összegző értekezletükön a felülvizsgáló bizottságok általában jónak minősítettek, hozzátéve, hogy a földművesszövetkezetek segítik a termelőcsoporto141 MSZMP SZMB Arch. 39. f. 2. fcs. 198. és 197. őe. lífZ Uo. 198. ó'e. 143 Uo. 144 Uo. 198. ,197. és 173. őe 145 Uo. 198. őe. 146 Uo. 197. őe. 70
