Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)

kell emelni (lóból 34-ről 284-re, szarvasmarhából 213-ról 1.713-ra, sertésből 1.159-ről 12.000-re, juhból 850-ről 6.000-re).

111 Az április 16-i terv már megjelölt kiemelten kezelendő, mintacsoporttá fejlesztendő közös gazdaságokat is. Ezek olyan tszcs-k voltak, amelyeknél a 400 kh-s terület elérésének és a jelentős mértékű állattartásnak reális és közeli lehetősége látszót' Ilyennek ítélték meg a Túrkevei Vörös Csillag és a Kunszentmártoni Zalka tszcs-t. Május 23-án a mintacsoportok kialakításának újabb javaslata került a Mezőgazdasági és Szövetkezeti Bizottság ülésének napirendjére. Ez már az előzőektől eltérő módon közelítette meg a kérdést. Nem a mintakörzetek területéről kiválasztott, hanem megyénként kijelölt tszcs-k mintacsoportokká fejlesztéséről szólt. Nem a mintakörzetekkel kapcsolta össze a feladatot, hanem a tervbe vett IV. termelőszövetkezeti típus kifejlesztésének megalapozásával.

112 Szolnok megyében 4 tszcs-t jelöltek meg mintacsoporttá fejlesztendőnek. A már említett túrkevei és kunszentmártoni mellett az ugyancsak III-as típusú Kunmadarasi Dózsát és a Jászkiséri Táncsicsot. A mintacsoportnak kijelölt közös gazdaságok szervezeti, politikai és gazdasági helyzetére 1949 tavaszán fokozott figyelmet fordítottak. Különösen jelentős volt számukra a haszonállatok tartására szolgáló istállók és takarmányozást segítő silók építése.

1

^ A mintakörzetek és mintacsoportok kialakítása eredetileg hosszabb távra szóló intézkedésként került napirendre. Nemcsak az 1949. évre készült fejlesztési terv, hanem az első ötéves terv időszakára vonatkozó előirányzatokat is felvázolták. 1949 második felében azonban — már a kollektivizálás ütemének meggyorsítása jegyében — a mintacsoportok elsődleges feladata inkább csak a következő hetekben-hónapokban szervezendő új tszcs-k alakításának közvetlen előkészítésében való közreműködés volt. A mintacsoportok elé 1949 közepe táján azt a feladatot állították, hogy az őszi fejlesztés előkészítésében propagandamunkát fejtsenek ki. Ennek a terve már a május 23-i Mezőgazdasági és Szövetkezeti Bizottsági ülésre készült, „Az őszi mezőgazdaság fejlesztési terv vázlata" című dokumentumban is szerepelt. „30—40 termelőszövetkezeti csoportot kell kiválasztani és ezekbe kell koncentrálni a rendelkezésünkre álló erőket ... el kell érni, hogy ezek a termelőszövetkezeti csoportok már június közepén alkalmasak legyenek arra, hogy ezekbe a dolgozó parasztok tömeges látogatását szervezzük meg."

114 A terv június 4-i ismételt megvitatásakor elfogadott határozatban azt is kimondták, hogy azt a látogatást mind a tszcs-vezetők, mind az egyéni kisparasztok rém

Uo. 1949- 72. 112 A IV. termelőszövetkezeti típusról 1949. májusában keletkezett dokumentumok adnak információkat. Ezek szerint a IV. típus az addigiaknál fejlettebb szövetkezeti forma, amelyben „a tagok kizárólag végzett munkájuk arányában részesednek a jövedelemből". IV. típusra átszervezni csak önállóvá vált, tehát a földművesszövetkezettó'l jogilag is elválasztott III. típusú termeló'szövetkezeteket terveztek, abban az esetben, ha azok ,,a III. típusú működési szabályzatban, különösen a földre, állatokra, munkaszervezetekre vonatkozó előírásokat következetesen végrehajtották". A késó'bbiekben a IV. típus lekerült a napirendről, az önálló termelőszövetkezetek terve viszont megvalósult. SZOT KL MEDOSZ 1949 - 72. 113

SZML Szolnok megye főispáni iratai 217/1949. 114

SZOT KL MEDOSZ 1949 - 72. 63