Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)

ti rendelet végrehajtását arra szolgáló alkalomnak tekintette, hogy a nincstelenek a földreform során elegendő kiosztható föld híján elmaradt juttatásukért ezúton nyerje­nek kárpótlást. 3 Szolnok megyében, ahol a jogszabály előírásait nagygyűléseken ismertették, a megyei pártbizottság 11 munkatársa és a FÉKOSZ öt segédszervezője munkájának nyomán alakult meg már szeptember elejére minden városban és jegyzőség területén a földbérlő bizottság, összesen 61. 4 A földbérlő bizottságokban a közigazgatás, a földmű­vesszövetkezet és az alakuló földbérlőszövetkezet képviselői mellett helyet kaptak a paraszti érdekképviseleti szervezetek, a FÉKOSZ és az UFOSZ megbízottai is. A Szolnok megyei FÉKOSZ-szervezetek és tisztségviselők többféleképpen vettek részt a haszonbérleti rendelet végrehajtásának szervezésében. A megyei titkárság folya­matosan figyelemmel kísérte az eseményeket és azokról rendszeres heti jelentésekben számolt be az országos központnak és a megyei pártszerveknek. Közvetlen gyakorlati lépésekkel is segítették az eljárás lebonyolítását. Kisújszállás polgármesterének 1948. október 2-i jelentése pl. arra utal, hogy a FÉKOSZ helyi szervezetének javaslata alap­ján jelölte ki a városi földbérlő bizottság a kishaszonbérlőket az igénybevett területek­re. 5 Mezőtúr polgármesterének szeptember 28-i híradása szerint a város területén a 9.000-es rendelet által érintett 3.234 kh-ból 427 kh-t a FÉKOSZ-on keresztül osztot­tak ki. 6 A megyei pártbizottság november 20-i feljegyzése az UFOSZ szerepéről tu­dósít, megállapítva, hogy az őszi munkák szabotálása címén 56 tulajdonos kb. 1500 kh földjét az UFOSZ-nak adták át, amit az a földbérlőszövetkezeteken keresztül kisha­szonbérletként hasznosít. 7 A nagybérletek használatra történő igénybevétele elé a megye szegényparasztsá­ga nagy várakozással tekintett. Különösen a mezőgazdasági munkanélküliek — akiknek száma tartósan 15 ezer körül volt a megyében 8 — remélték helyzetük jobbra fordulását a haszonbérleti rendelet végrehajtásától. A rászorultak ilyen tömege azonban nem ré­szesülhetett az igénybe vett területek bérleti jogából. A földbérlő bizottságok főleg a Jászság területén álltak szemben szűk igénybevé­teli lehetőségekkel. A FÉKOSZ-titkár szeptember 3-i jelentésében azt állapította meg, hogy amíg Jászladányban csak 10 kh föld áll rendelkezésre, az igénylők száma pedig 300-nál több, s hasonló a helyzet a jászsági felső járás több községében is, addig a tiszai közép járásban „a föld több, és az igénylők száma lényegesen kevesebbnek mutatko­zik." 9 A későbbiekben ugyan a Tiszán inneni részen is bővült az eljárás alá vont terü­let, de a lehetőség még mindig szűk volt. Szeptember 23-án a jászsági felső járás fő­jegyzője azt állapította meg, hogy 1.096 kh területre 1.617 igénylő van, ezzel szemben 3 Vö.: ORBÁN S. 1972. 79. Tiszavidék 1948. szeptember 11. 1. és SZOT KL Szakmaközi Bizottság Szolnok megye 1948 - 3. 5 SZML Szolnok megye főispáni iratai 971/1948. SZML Mezőtúr város közigazgatási iratai 1517/1949. 7 MSZMP SZMB Arc. 39. f. 2. fcs. 179. őe. o Az alispáni jelentések május 6-an 16.899, június 1-én 14.896, július 1-én 15.547 mezőgazdasági munkanélküliről szóltak. SZML Szolnok megye főispáni iratai 179/1948. 9 SZOT KL Szakmaközi Bizottság Szolnok megye 1948-3. 48

Next

/
Thumbnails
Contents