Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)
külterületi, tanyaközponti jelleggel jött létre a jásziványi, jászágói, berekfürdői, kétpói, pórteleki, szandaszőllősi, tiszatenyői, bánhalmi és még több földművesszövetkezet. 98 Ezekre a kis taglétszám és általában a gazdasági gyengeség volt a jellemző. Az 1950-ben külterületen alakult 27 földművesszövetkezetnek összesen 3.315 tagja volt." A korabeli gazdasági és társadalmi viszonyok között ezek a 100 taglétszám körüli — Puszta kócs 50, Bánhalma 43, Nagykuria 45 fős 100 — egységek életképtelennek bizonyultak, s hamarosan beolvadtak nagyobb földművesszövetkezetekbe. A centralizálás során nemcsak a külterületiek csatlakozása volt jellemző a belterületiekhez, hanem a községi földművesszövetkezetek egyesülése is, így pl. a tiszaburai és tiszaroffi szövetkezet fúziója, valamint a tomajmonostori és lászlómajori földművesszövetkezetek beolvadása a kunhegyesibe. 101 így a földművesszövetkezetek száma, amely 1950-ben 109-re emelkedett, 102 az év vége felé csökkenni kezdett. A DÉFOSZ információs alosztályának decemberi 4-i jelentése szeptember 30-ra vonatkoztatva 100-ra tette a Szolnok megyei földművesszövetkezetek számát. 103 Ez a mennyiség így is lényegesen nagyobb volt, mint az egy évvel korábbi, hiszen 1949-ben még december 31-én is csak 77 Szolnok megyei földművesszövetkezetet vehetett számba az egykori felmérés. 104 (A növekedés nem maradéktalanul az új alakulásokból adódott, hanem abból is, hogy 1950-ben került sor a közigazgatási területrendezésre, amelynek során Dévaványát Békés megyéhez, Öcsödöt és a Tiszafüredi járást viszont Szolnok megyéhez csatolták. A változások nyomán 6 földművesszövetkezet került a szomszédos megyéktől Szolnok megyébe. 105 1951-ben folytatódott az előző év második felében megkezdődött centralizálódás. Ennek során nemcsak a külterületiek csatlakozása, hanem más községbeliek beolvadása révén is erőteljesen növekedtek egyes szövetkezetek. így pl. a fúziók által már 1950-ben is megnövelt kunhegyesihez csatlakozott a tiszagyendai földművesszövetkezet. 106 A sorozatos egyesülések nyomán 1951 végére a megye földművesszövetkezeteinek száma 79-re csökkent, 107 vagyis megközelítőleg az 1949. decemberi szintre állt vissza, de lényegesen nagyobb taglétszám mellett. A földművesszövetkezetek Szolnok megyében 1950—5l-re minden községet, sőt minden számottevő tanyaközpontot is átfogó hálózatot alkottak, s az összlakosságnak közel negyedét tagjaik sorában tudhatták. Ez helyi viszonylatban is azt jelentette, hogy 98 BORZÁKL. 1971.144. 99 Uo. 100 Uo. 144-145. 101 Uo.l45. 102 Uo.l44. 103 SZOT KL MEDOSZ 1951. 104 SZAKÁCSS. 1976. 113. 105 Szolnok megyei Néplap 1950. március 25. 4. 106 BORZÁKL. 1971.145. 10 'SZML Szolnok Megyei Szövetkezetek Szövetsége iratai (a továbbiakban: MÉSZÖV) 66. doboz (1952. évi mérlegbeszámoló). 43
