Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)

kitűzéseknek azonban megmaradtak azok, amiket 1948 szeptember végén megjelöltek. Ezek a korabeli dokumentumok szerint a következők voltak: ,,a) tömöríteni a dolgozó parasztság túlnyomó többségét, tehát a mezőgazdasági munkásság és újbirtokosok mellett a régi- és középparasztság többségét is; b) harcolni a kuláknak a dolgozó parasztságra gyakorolt befolyása megszüntetéséért és elszigetelni a kulákokat; c) biztosítani a dolgozó parasztság többségének támogatását a gépesítés, a szerződéses termelés, a szövetkezeti fejlődés területén, tehát a szocializmus építése falun; d) biztosítani és elmélyíteni a munkás-paraszt szövetséget és a munkásosztály vezető szerepét a kapitalizmus elleni harcban; e) nevelni a dolgozó parasztokat a falusi osztályharcban való helytállásra; f) a Függetlenségi Front egyik legfontosabb tömegszervezeti bázisa lenni, hasonlóan, mint a városban a szakszervezetek; g) a mezőgazdasági munkások érdekeinek védelmét ellátni; h) a dolgozó parasztság termelési érdekeit megvédeni."

69 A DÉFOSZ — programját, de méginkább tevékenységét tekintve —jóval kevésbé volt érdekképviseleti szerv, mint korábban a FÉKOSZ és az UFOSZ. Érdekvédelmi funkciókat lényegében a gazdagparasztsággal szemben kapott. Az új szervezet „olyan dolgozó paraszti szövetség (tömegszervezet), amelynek tevékenységében a politikai feladatok álltak a középpontban: az MDP agrárpolitikájának megvalósítását kellett elősegítenie, a mezőgazdaság közeli és gyors szocialista átszervezését."

70 3. A földművesszövetkezetek tömegszervezeti szerepkörének megteremtése A földművesszövetkezetek 1948—49-ben nemcsak gazdasági, hanem társadalmi jellemzőiket illetően is erőteljes változásokon mentek át. Taglétszámuk lényegesen megnőtt, társadalmi bázisuk kiszélesedett, politikai aktivitásuk erőteljesebbé vált és új területekre terjedt ki. A folyamat - az áprilisi szövetkezeti irányelvek jegyében — már 1948 tavaszán elkezdődött. Kezdetben a földhözjuttatottak minél szélesebb körének belépése kapott legnagyobb hangsúlyt. „Ne legyen egyetlen UFOSZ-tag sem, aki nem tagja a földművesszövetkezetnek" — adta ki a jelszót az újgazdák érdekképviseleti szervezete már 1948 áprilisában.

71 A következő hónapokban egyre inkább szorgalmazták más paraszti rétegek bevonását is. Az év második felében az egyik legtöbbet hangoztatott követelmény a középparasztság megnyerése volt a földművesszövetkezetek számára. A júliusi országos szövetkezeti konferenciát követőleg a megyei szövetkezeti felügyelőség és az MDP megyei bizottsága „sorozatos heti szövetkezeti és tömegszervezeti gyűléseken" foglalkozott a szövetkezeti élet kérdéseivel,

72 többek között a földművesszövetkezetek 69

Uo. 1948-44. 70

SZAKÁCSK. 1971.78. 71

Újgazda Értesítő 1948. április 5. 72 UMKL Jász-Nagykun Szolnok vm. szövetkezeti felügyelőség 1071/1948. 38