Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)

nak tekintette a paraszti érdekképviselet kérdésének megoldását, mint agrárpolitikája továbbfejlesztésének részét. Ennek alapját az adta meg, hogy a proletárdiktatúra megteremtésének számos politikai és gazdasági feltétele megvalósult, vagy közel került a megvalósításhoz. Ilyen helyzetben a mezőgazdasági érdekképviselet kérdésében is új feltételek adódtak. Szükség volt a középparasztság jelentős tömeget képező rétegén/ megnyerésére a szocialista építés számára. Napirendre került az új paraszti érdekvédelmi tömegszervezet kialakítása, amely a kisárutermelő parasztok igényeit figyelembevéve hozza ezeket közelebb a szocialista gazdálkodási formákhoz, magában foglalja az UFOSZ és a FÉKOSZ előnyös tulajdonságait. Az MKP KV Politikai Bizottsága 1947 októberében tűzte napirendre a mezőgazdasági érdekképviselet ügyét, s úgy foglalt állást, hogy az új szervezet a kulákság kizárásával jöjjön létre, szolgálja a középparasztság megnyerését és biztosítsa a mezőgazdasági munkásság politikai vezető szerepének érvényesülését. Ez a határozat csupán az alapelveket fektette le, de részletes elképzelést még nem tartalmazott, mivel „tisztázatlan az érdekképviselet jellege, felépítésének, szervezetének formája, a gazdag parasztsággal kapcsolatos politikai magatartás, a vezető szerep kérdése, a politikai vezetés módozatai, ... vagyis számos szervezeti és politikai kérdés."

47 Ez utóbbiak tekintetében viták alakultak ki. A Falusi Bizottság 1947. november 3-i ülésén többféle javaslat vetődött fel: egyik szerint az új szervezet bázisául az UFOSZ-nak kell szolgálnia; a másik az UFOSZ és a FÉKOSZ egyesülésével kívánta létrehozni az egész parasztságot átfogó parasztszervezetet. Felmerült az a gondolat is, hogy a szocialista fejlődés első szakaszában a pártnak a FÉKOSZ-ra kell támaszkodnia. Végül szóba került az a lehetőség, hogy az UFOSZból és a FÉKOSZ-ból, valamint a Parasztszövetségből kiváló demokratikus érzelmű kisbirtokosokból hozzák létre az új érdekvédelmi tömegszervezetet. A Szervező Bizottság határozata viszont egyértelműen az UFOSZ átszervezése mellett foglalt állást, tervet is készítettek ennek végrehajtására. Újabb problémák kerültek azonban felszínre. Az UFOSZ laza szervezetének és kevéssé kiépített apparátusának megerősítése megkívánta káderállományának javítását, ami csak a FÉKOSZ rovására történhetett, ez pedig a korábban jól együttműködő két szövetség között feszültséghez vezetett. Emellett új feladatokat kellett adni az UFOSZ-nak, hiszen az eddigiek — melyek döntő többsége a földreformmal volt kapcsolatos — lekerültek a napirendről. Felvetődött az a javaslat is, hogy a FÉKOSZ kisbirtokosait „adják át" az UFOSZ-nak, s a FÉKOSZ legyen szakszervezet, emellett a mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó egyesületek hatáskörét is az UFOSZ kapja. 1947-1948 fordulóján tehát még az UFOSZ átszervezésével történő megoldás volt előtérben. 1948 tavaszának végén a kérdés megítélésében változás történt. Az 1948 elején megtartott UFOSZ vezetőség-választások azt mutatták, hogy szervezeti továbbfejlődés nem történt, és politikailag sem hozták meg a várt eredményt. Mivel a FÉKOSZ hasonló jellegű választásain kedvezőbb eredmény született, az új szervezet UFOSZ-ra építésének gondolata vesztett uralkodó jellegéből, bár nem került le a napirendről. 1948 tavaszán, nyár elején mind a FÉKOSZ, mind az UFOSZ hosszabb távra ter47

Uo. 55-56. 33