Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)

részletesebben is foglalkozott a földművesszövetkezetek helyzetével, fejlődésének kérdéseivel. Mind társadalmi bázisát, mind gazdasági szerepét illetően jelentős előretörési irányoztak elő e szövetkezeti típus számára. „A földművesszövetkezetek igazi hivatásukat akkor fogják betölteni, ha úgy az új, mint a régi kisbirtokosok túlnyomó részét aktív tagjaik közé sorolják." — szögezi le a dokumentum, majd így folytatja: „A hároméves terv célul tűzi ki, hogy a földművesszövetkezetek az egész országban virágzásnak induljanak: járuljanak hozzá a demokrácia gazdasági és politikai megszilárdításához, emeljék a nemzeti jövedelmet, emeljék saját tagjaik jólétét. A falunak úgy termelő, mint értékesítő szövetkezetekre szüksége van, a földművesszövetkezeteknek tehát egyesíteni kell magukban ezeket."

29 Az 1947. januári javaslat a földművesszövetkezetek jellegét, feladatkörét illetően már az általános falusi szövetkezet 1948 tavaszán megfogalmazott koncepciójának több alapvetően fontos elemét tartalmazza. Ezek érvényesülésének feltételei azonban a program teljes kidolgozásáig eltelt több mint egy esztendő alatt lényegesen megváltoztak. A párt- és osztályküzdelmekben elért sikerei alapján — mérlegelve a kül- és belpolitikai feltételeket — a Magyar Kommunista Párt 1947 őszén elérkezettnek látta az időt arra, hogy megkezdje a szocialista gazdasági stratégia kidolgozását.

30 E nagy horderejű programalkotás folyamatába illeszkedett a szövetkezeti kérdés rendezése is. Az új szövetkezeti célok, feladatok körvonalazására első ízben az MKP 1948. február 12-i gazdaságpolitikai irányelveiben, részletesebb kifejtésére a párt április 22-i szövetkezeti téziseiben, nyilvánosságra bocsátására pedig — fő vonásaiban — a Magyar Dolgozók Pártja programnyilatkozatában és — teljességében — az MDP júliusi szövetkezeti konferenciáján került sor. A dokumentumok összevetése alapján megállapítható, hogy 1948 tavaszán-nyarán a szövetkezeti koncepció — alapvonásainak változatlansága mellett — részlegesen módosult. Erősödött az állami és szövetkezeti szervek működésének összekapcsolása iránti igény, előtérbe került a termelési, beszerzési és értékesítő, valamint fogyasztási szövetkezeti feladatok egy szervezeti keretbe való összpontosítása, továbbá fokozódott a szövetkezetek tömegszervezeti, mozgalmi és politikai aktivitásának követelménye. E tények hangsúlyozása azért szükséges, mert a szövetkezeti intézményrendszer átalakításának előkészítése és 1948/49 fordulóján történt végrehajtása során erőteljesen éreztették hatásukat. Az 1948 tavaszán-nyarán meghirdetett szövetkezeti program és az annak nyomán végrehajtott átszervezés alapvető változásokat idézett elő a földművesszövetkezetek helyzetében. Ezek nyomán vált a földosztáshoz kapcsolódva létrejött szövetkezeti hálózat a falu elsődleges — áruforgalmi téren egyetlen — szövetkezeti típusának megtestesítőjévé. Az új szövetkezeti program a gazdasági élet tőkés elemei ellen kibontakozott támadáshoz szervesen kapcsolódva fogalmazódott meg. „A szövetkezetekre döntő szerep vár a faluban a magánkereskedelem és a kulákok befolyásának visszaszorítása, a kö29 z

*Uo. 354. 30 Vö.: BEREND T. Ivan: A szocialista gazdaság fejlődése Magyarországon 1945-1968. Bp. 1974.73-75. 17