Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)

ti szervezetek is aktív szereplői voltak. Az egyéb társadalmi szervezetekkel kapcso­latban — bár a közellátást segítő akcióikról vannak említések — nem áll rendelkezé­sünkre olyan adat, amely egyértelműen bizonyítaná azok földművesszövetkezeteket segítő tevékenységét. 1948-tól azonban az általános falusi szövetkezetek kialakításának terve és a termelőszövetkezeti szervezés számukra is közvetlen feladatokat adott a szö­vetkezeti életben. 2. A földművesszövetkezetek általános falusi szövetkezetekké alakításának programja A földművesszövetkezetek agrárszövetkezetekként indultak. Az áruforgalom te­rén az alapító rendelet csak a beszerzési és értékesítési tevékenységet jelölte meg tétele­sen földművesszövetkezeti feladatként. A fogyasztási üzletágat a jogszabály — bár nem zárta ki annak lehetőségét — nem sorolta konkrétan a célok közé. Hasonló megközelí­tésre utalnak a földművesszövetkezetek saját tevékenységi körükről kialakított elkép­zelései is az első években. 26 1945—47 között a földművesszövetkezetek — a helyzetükben mutatkozó nehéz­ségek ellenére — fontos szerepet töltöttek be a földreform során felosztott birtokok eszközállományának hasznosításában és az újgazdák termelőmunkájának segítésében. A beszerzési és értékesítési tevékenység területén azonban nem tudták teljesíteni azt a feladatot, amit az 1945. őszi jogszabály rájuk ruházott. Szűk — gyakorlatilag csak a földhözjuttatottakra korlátozódó — társadalmi bázisuk miatt a mezőgazdasági termék­értékesítésük kismértékű volt, hiszen az új kisgazdaságok árukibocsátó képessége — a termelésük alapjainak megteremtése által megkövetelt viszonylag magas önfogyasztási arány, a beszolgáltatási terhek és az ismétlődő aszályok terméscsökkentő hatásai követ­keztében - igen gyengének bizonyult. Ez azzal is járt, hogy tagságuk fizetőképes ke­reslete alacsony szinten mozgott, s annak lehetőségeit tovább csökkentette az agrár­olló. A rendelkezésre álló iparcikk készletek is nagyon korlátozottak voltak. A vázolt feltételek mellett az az elképzelés, hogy a földművesszövetkezetek be­szerzési és értékesítési tevékenysége a tagságra korlátozódjon, nem tarthatta magát sokáig. Ahhoz, hogy a földművesszövetkezetek a szövetkezeti élet perifériájáról elmoz­dulhassanak, szükség volt tevékenységi körük kibővítésére. Az adott körülmények kö­zött fontossá vált a kereskedelem szerepének növelése, hiszen az azzal elérhető haszon valamelyest tőkeszerzési lehetőséget is kínált. Rendszeres áruforgalmi tevékenységről az inflációs periódusban a földműves­szövetkezetek esetében nem beszélhetünk. Egyesek közülük alkalomszerűen, a tagok által összeadott terményekért elsősorban alapvető közszükségleti cikkeket cseréltek. A stabilizáció megvalósítása a helyzet változásának szükséges, de önmagában nem elég­séges feltételét teremtette meg. A földművesszövetkezetek érdeklődése érezhetően megnőtt a kereskedelem iránt. Sorra kérték a beszerzési, fogyasztási és értékesítő szö­A földművesszövetkezetek saját tevékenységükre vonatkozó terveiről elsősorban egy 1947 feb­ruári kérdőíves felmérés adataiból értesülhetünk. Ezekből kitűnik, hogy az áruforgalmi tevé­kenység igen kis szerepet játszik a célkitűzések között. UMKL Földművesszövetkezetek Orszá­gos Központjának iratai (a továbbiakban: FOK) 25/a. 15

Next

/
Thumbnails
Contents