Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)
során az egyéni tulajdonba adott terület a 300 kh-t meghaladja, 1945 december 31-ig földművesszövetkezetet kell alakítani, s ilyen jelleggel csak a rendeletnek megfelelő szövetkezet alakítható. A 2 § szerint a földművesszövetkezetek célja, hogy „tagjainak az egyéni tulajdonukat alkotó ingatlanon folytatott okszerű gazdálkodást, a termeléshez szükséges beszerzéseket, a termények feldolgozását és értékesítését a kölcsönösség és a szövetkezeti ügyvitel előnyeinek biztosításával elősegítse", a földreformrendeletben meghatározott javakat „átvegye, kezelje és tagjai számára hasznosítsa", továbbá, hogy „a tagok egyéni, gazdasági valamint társadalmi érdekeit szolgálja". Emellett a rendelet a mezőgazdaság fejlesztését célzó termelésszervezői teendőket is bízott a földművesszövetkezetekre. Társadalmi bázisukat tekintve a földművesszövetkezetek szegényparaszti szövetkezetek voltak. Maga az alapító rendelet is csak a földhözjuttatottakat jelölte meg alakuláskor felvehetőknek, de alakulás után lehetővé tette a más társadalmi rétegekhez tartozóknak is a belépést. A gyakorlatban ez utóbbi lehetőséggel csak igen kevesen éltek. Szolnok megye településeinek nagyobb részén a földművesszövetkezet teljesen újgazdákból állt, a többi helyen is jobbára csak agrárproletárok csatlakoztak a földhözjuttatottakhoz. Régi birtokosok belépése csak szórványosan fordult elő. 15 Az újgazdák magas aránya nem jelenti azt, hogy a földhözjuttatottak valamenynyien vagy akár csak túlnyomó többségükben földművesszövetkezeti tagok lettek volna. A 30 ezer újgazdát számláló megyében a földművesszövetkezeti taglétszám 1948 tavaszán is csak 14 és fél ezret ért el. 16 A szociális összetételből fakadóan a földművesszövetkezetek politikai támasza elsősorban az MKP és az NPP volt, s esetenként még a szociáldemokrata párt. 17 A társadalmi szervezetek közül a FÉKOSZ és az UFOSZ segítette az újgazdák szövetkezeteit. A FÉKOSZ-nak ugyan fő feladata a mezőgazdasági munkavállalók érdekeinek védelme volt, azonban tagjai közül a földreform eredményeként sokan részesültek juttatásban, s így programját kibővítve — és ezzel kapcsolatban a földmunkás szakszervezet helyett a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége nevet felvéve — az újbirtokosok támogatását is felvállalta. A földosztás eredményei elleni támadások visszaverésében épp úgy részt vett, mint a juttatottak gazdasági megsegítésének szervezésében. Mindkét vonatkozásban együttműködött a földművesszövetkezetekkel is, pl. azok vitás juttatott eszközeinek megtartása érdekében. Szorgalmazták a FÉKOSZ részéről a földművesszövetkezetek áruforgalmi szerepének növelését is. A Szolnokon tartott csoportgyűlésen kifejezetten ilyen értelmű állásfoglalás született: „A legsürgősebben megvalósítandó az iparcikkek árának a mezőgazdasági termeivények árával való összehozása, továbbá a földmíves Szövetkezetek megerősítése, amely leginkább segíthet ahhoz, hogy kikapcsolva a feketéző és harácsoló közvetítőket, egyenesen a gyárból kaphassanak ru15 Vö.: BORZÁK L. 1971.17-18. és URBAN L. 1977. 48-49. 16 Uo. 17 BORZÁK L. 1971. 16., 52.; valamint UMKL Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ iratai 20. tétel adatai alapján. 13
