Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)
esetben azonban szembekerültek az 1944/45 fordulóján nagy erővel kibontakozó s még hónapok múltán is fontos helyi politikai tényezőt jelentő népmozgalmakkal. 3 A szegényparaszti rétegek, miközben ellenezték vagy legalábbis fenntartással fogadták a régi szövetkezetek újjászervezését, maguk is keresték az összefogás valamilyen módját. Igényük, törekvésük új, demokratikus szövetkezeti társulások létrehozásához vezetett 1945 tavaszától. A demokratikus népi szövetkezés társadalmi bázisát nem kizárólag a parasztság adta, de a megye agrárjellegéből következően a létrejött szövetkezetek zömükben a mezőgazdasági lakosság háztartási és termelési szükségleteinek kielégítését segítették. Tevékenységükkel szorosan kapcsolódtak azokhoz a helyi államigazgatási szervek, pártás társadalmi szervezetek által tett erőfeszítésekhez, amelyek a közellátási nehézségek áthidalását szolgálták. Maguk a szövetkezetek is jórészt egy-egy községi, párt vagy szakszervezeti csoport szervezésében, támogatásával alakultak. 1945 tavaszán-nyarán e tekintetben a kommunista- és a parasztpárt, valamint a földmunkás szakszervezet fejtett ki figyelemreméltó tevékenységet a falusi lakosság körében. A kisgazdapárt ezidőtájt inkább a régi szövetkezetekben meglevő pozícióinak megőrzésére, illetve bővítésére törekedett. 4 A földmunkás szakszervezet szövetkezetszervezői aktivitásáról több Szolnok megyei községből van adatunk. Elsőként alakított szövetkezetet Jászfényszarun, létrehozta a Tiszaszentimrei Földmunkás Termelő és Értékesítő Szövetkezetet, más szakszervezetekkel közösen hívott életre szövetkezetet Jászapátin és Karcagon. 5 Szerepe volt a Kunmadarasi Dolgozók Szakszervezeti Beszerző és Elosztó Szövetkezete létrehozásában, amire 1945 májusában került sor. 6 A különböző politikai és társadalmi szervezetek részéről tapasztalható, már 1945 tavaszán is számottevő szövetkezetszervező tevékenység az év nyarán-őszén igen széleskörűvé vált és 1946-ban is jelentős intenzitással folyt. A paraszti érdekképviseleti szervezetek — a kommunista párt vezette baloldali erők oldalán álló földmunkás szakszervezet, amely 1945 májusától Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége (FÉKOSZ) néven működött és a Kisgazdapárthoz kapcsolódó Magyar Parasztszövetség, amely szövetkezeti központi feladatokat is ellátott - ebben a szakaszban is nagy aktivitást mutatott. Az 1945—48 között cégbejegyzésre került szövetkezetek listájából kitűnik, 7 hogy a szervezett földmunkások önállóan vagy más szakmabeliekkel közösen egész sor szövetkezet alapítói voltak. A Parasztszövetség érdekeltségi körébe tartozó szövetkezetek száma szintén lényegesen nőtt, pl. 1946 augusztusa és novembere között o Az 1944/45 fordulójától kibontakozó népmozgalmakról legrészletesebben BALÁZS Béla: Népmozgalom és nemzeti bizottságok 1945-46 című könyve szól. Bp. 1961. Megyei vonatkozásban e kérdéssel legalaposabban SOMLYAI Magda: Történelemformáló hétköznapok Jász-Nagykun Szolnok vármegyében című művének első' része foglalkozik. (Szolnok, 1981.) 4 , , , Vö.: BALOGH Sándor: A politikai partok es a szövetkezetek kérdése Magyarországon 19451946-ban. Párttörténeti Közlemények 1975/4. 51-82 5 BORZÁKL. 1971. 19-20. fi ' Új Magyar Központi Levéltár (a továbbiakban: TJMKL) Jász-Nagykun Szolnok vm. szövetkezeti felügyelőség 272/1947. 7 Uo. 1045/1948. 10